Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A márciusi japán földrengés és szökőár okozta válsághelyzet több országban a nukleáris programok törlését eredményezte, ezzel együtt számos fejlett és feltörekvő gazdaság a nukleáris kapacitások fejlesztésének folytatásáról döntött. Utóbbi körbe tartozik Kína, az USA vagy éppen a Közel-Kelet több állama − olvasható a KPMG jelentésében. A társaság állásfoglalása elején leszögezi, nem a vonatkozó tervezési-biztonsági kérdésekre fokuszál, inkább az általános gazdasági-pénzügyi megfontolások szempontjából méri fel a helyzetet.
A katasztrófa óta ugyan még nem telt el annyi idő, hogy az teljes képet újra lehessen rajzolni, a pénzügyi tanácsadó szerint azonban fontos kérdés, hogy az egyes országok hogyan elégítik majd ki elérhető áron a növekvő villamosenergia-igényt, a helyzet gyors cselekvést igényel. Jelen körülmények között villamos energiát a legkevesebb pénzért fosszilis energiahordozókból lehet előállítani − azonban nem a legolcsóbban, ugyanis e technológiák szén-dioxid- és üvegházgáz-kibocsátása jelentős mértékű. A megújuló technológiák szerepet játszhatnak az áramkereslet kielégítésében, azonban a lehetőségek korlátozottak. Összességében, ha rövidebb távon érzékelhető eredmény a cél, az alacsony karbonintenzitású technológiák közül a szél- és az atomenergia kínálja a legjobb lehetőségeket a tanulmány szerint.
A szélerőművek még mindig viszonylag költségesek a megtermelt áram mennyiségéhez viszonyítva, a szélcsendes időszakokra gondolva \"túl kell tervezni\" a kapacitásokat; de jelentősek az infrastrukturális fejlesztési költségek is. Számos országban a szélenergia felhasználására csak a tengerparton, nyílt vízen kínálkozik lehetőség − ez pedig még drágábbá teszi a technológiát. A szélerősség változásainak függvényében a turbinák áramtermelő képessége ingadozik, az áramtermelés hirtelen visszaesése pedig gyors és drága reakciót kíván a hálózatüzemeltetőtől.
A jelenlegi technológia mellett az atomerőművek csak viszonylag nagy méret mellett költséghatékonyak, viszont hatalmas beruházási költségekkel járnak. A modern atomerőművek élettartama 60-80 év, a működési költségeik azonban viszonylag alacsonyak (az üzemanyag a működési költségeknek mindössze 20 százaléka, szemben a hagyományos erőművek 80 százalék körüli értékével). A nukleáris erőművel termelt áram így összességében olcsóbb a hagyományos módon előállítottnál − különösen, ha a fosszilis energiahordozók az előrejelzéseknek megfelelő ütemben drágulnak tovább.
Az egyes áramtermelési módokat összehasonlítva a KPMG úgy találta, a nukleáris alapon termelt áram előállítási költsége csak körülbelül a fele a part menti szélerőművek által termeltnek. Ráadásul olyan egyéb járulékos költségek hatását sem vették figyelembe, mint a szélenergiát tovább drágító hálózati fejlesztési tételek. Mivel a nukleáris energia biztosítja az egyik legolcsóbb, megbízható, klímabarát áramtermelési technológiát, a kormányoknak számolniuk kell vele az energiamix kialakításakor, ellenkező esetben kockára teszik országuk gazdasági fejlődését − vonja le a tanulságot a társaság.
