Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A projektcéget (Nabucco Gas Pipeline International GmbH) már 2004-ben létrehozták Bécsben, az azóta eltelt időben alig sikerült kézzelfogható eredményeket elérni, miközben a három évvel később induló, orosz támogatottságú Déli Áramlat csővezeték ügye sokat haladt előre. Legutóbb május elején jelentette be a Nabucco megvalósításának újabb csúszását Reinhard Mitschek, a Nabucco konzorcium ügyvezető igazgatója Brüsszelben, így 2013-ra halasztódik a gázvezeték építésének kezdete, a szállítások megkezdését pedig csak 2017-re tervezik. Az eredeti tervhez képest kétéves késést a potenciális beszállítók bejelentése magyarázza, miszerint változások történtek a Kaszpi- és a közel-keleti térségben zajló gázkitermelés időzítésében. Mitschek ugyanakkor spekulációnak nevezte azokat a török forrásból felröppent híreket, amelyek szerint az eredetileg 2005-ben tervezett 7,9 milliárd euró helyett drágábban, 12−15 milliárd euróból épülne meg a Nabucco földgázvezeték. A konzorcium már hónapok óta dolgozik a Nabucco-projekt költségvetésének átdolgozásán, de Mitschek szavai szerint az új büdzsé nem lesz magasabb a mostani 8 milliárd eurónál. Az ügyvezető igazgató azt nem árulta el, hogy mikorra készülnek el ezek a számítások.
A finanszírozás, illetve a vezetékbe töltendő gáz kérdései mellett a részt vevő államok és társaságok ügyében is számos bizonytalansági tényező merült föl az évek során. A részvényesekhez (az osztrák OMV, a magyar Mol, a bolgár Bulgargaz, a román Transgaz, a török Botas és a német RWE, egyenként 16,67-16,67 százalékos tulajdonna) a francia Gaz de France is csatlakozott volna, de Ankara és Párizs viszonyát alaposan rontotta a Franciaországban az örmény holokauszt elismeréséről hozott törvény.
A kezdeti években sokat vitatták, hogy vajon Európa képes lesz-e elfogyasztani a Nabucco és a Déli Áramlat által szállítandó gázt, ezek a hangok azonban utóbb elhalkultak. A helyzet változásában vélhetően nagy súlya volt annak, hogy Kína gőzerővel építi ki a csővezetékeket a közép-ázsiai és orosz források irányába, valamint a fukusimai katasztrófa is a gáz felé terelheti Európát. A Nabuccót is közép-ázsiai gázmezőkről töltenék föl az üzemeltetők; Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Kazahsztán, Grúzia, Egyiptom és Irak mellett Irán neve is fölmerült lehetőségként, ezt azonban elsősorban az USA nyomására Európa elutasítani látszik. A késlekedés hatására egyre gyakoribb vélemény szerint a fő kérdés immár az, hogy a konzorcium képes lesz-e megtölteni a vezetéket földgázzal. A körülményeskedés miatt ugyanis az eredetileg tervezett fő szállító, Azerbajdzsán már más fogyasztók felé is kacsingat. Még az is elképzelhető, hogy valamennyi orosz gáz is kerül a vezetékbe.
