BUX 142467.45 -0,1 %
OTP 45800 -1,34 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Megközelítheti a 70 évet a nyugdíjkorhatár Németországban

A nyugdíjkorhatár 69 évre történő felemelését javasolta Németországban az a tekintélyes gazdasági szakértőkből álló tanács, amelyet Angela Merkel kancellár bízott meg a kérdés tanulmányozásával.

2011. május 19. csütörtök, 09:31

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A gazdasági bölcsek tanácsának nevezett testület jelentését a csütörtöki német újságok hozták nyilvánosságra. Ebben a szakértők a korábban elhatározott 67 éves nyugdíjkorhatár bevezetését nem csupán kényszerítőnek nevezték, de rámutattak, hogy még ez sem elegendő. Érvelésük szerint 2045-re 68, 2060-ra pedig 69 éves nyugdíjkorhatárra lesz szükség. Az indoklás szerint csakis így lehet a demográfiai változások súlyos következményeit mérsékelni.

A korábbi, ugyancsak Merkel kancellár vezette konzervatív-szociáldemokrata kormány a 67 éves nyugdíjkorhatár fokozatos bevezetésében állapodott meg. A kormányhatározat szerint ezt 2012-től 2029-ig kell bevezetni. A lassú ütem ellenére a társadalmi viták meglehetősen élénkek, az immár ellenzékben lévő szociáldemokrata párt már ki is hátrált a határozat mögül, indítványozva a bevezetés későbbre halasztását.

A szakértők ugyanakkor a lakosság gyors ütemű elöregedésére hivatkozva óvtak minden fajta halasztástól. Arra figyelmeztettek, hogy ellenkező esetben az államadósság drámai növekedése fenyeget.

Az öt gazdasági \"bölcs\" a 68, illetve a 69 éves nyugdíjkorhatárt indítványozva úgy értékelte, hogy ellenkező esetben a szociális rendszer finanszírozhatatlanná válik. Úgy vélik, hogy a 67 éves korhatár ebből a szempontból csak az első lépcsőt jelentheti.

A szakértői tanács - mint a jelentésből kitűnt - igyekezett sajátos derűlátást is sugallni: azt hangoztatta, hogy a demográfiai változásoktól nem kell tartani, azok kezelhetők. Azt pedig különösen jó hírnek nevezte, hogy az emberek egészségesebbek lettek, és tovább élnek.

A gazdasági következményeket ugyanakkor nem lehet lebecsülni - figyelmeztetett a testület, utalva arra: ha az emberek tovább élnek, és a fiatal munkavállalókkal szemben egyre több nyugdíjas áll, az túl nagy terhet ró a szociális rendszerre, a betegbiztosításra és mindenekelőtt a nyugdíjrendszerre. A bizottság úgy értékelte: a nyugdíjbiztosítás és a törvényes betegbiztosítás már ma is jelentős mértékben felelős a költségvetési deficitért.

MTI-Eco
MTI-Eco

Ez is érdekelhet