Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Meglehetősen ellentmondásosak a hivatalos lengyel nyilatkozatok a május 1. utáni német munkaerő-piaci nyitás várható hazai hatásairól. Egyetértenek ugyan abban, hogy annak nem lesz drámai hatása a lengyel gazdaságra, vagyis nem távoznak tömegesen a lengyelek a szomszédba munkát vállalni, ugyanakkor a \"nem tömeges\" meglehetősen relatív fogalom − Jolanta Fedak munkaügyi miniszter szerint várhatóan mintegy 300-400 ezren távoznak.
A német munkaerőpiac-kutató intézet elemzése azt mutatja, hogy mintegy 3 millió dolgozóra lenne szükség, a vállalatok 70 százaléka munkaerőhiánnyal küzd. Éppen a leggazdagabb, nyugati és déli tartományokban a legrosszabb a helyzet. Elsősorban műszaki szakemberekre van szükség, például mérnökökre és informatikusokra, de kellenek orvosok, ápolók és szociális gondozók − ez utóbbi területen 50 ezres a létszámhiány.
Nemcsak a magasan kvalifikált szakemberek számíthatnak munkalehetőségekre. Az építő- és a nehézipar, a vendéglők és a szállodák is munkát kínálnak, bár leginkább rosszul fizetett és nehéz fizikai munkát, amire már német jelentkezőt nem találnak.
Valószínű, hogy a kormány által vártnál többen fogják elhagyni az országot, mivel a lengyelek egyre pesszimistábbak. A TNS OBOP közvélemény-kutató intézet legújabb, áprilisi felmérése szerint a lengyelek 70 százaléka úgy látja, az országban rossz irányba tartanak a dolgok, 65 százalék szerint a lengyel gazdaság válságban van, és 45 százalék szerint a következő három évben romlani fognak a lakosság életkörülményei.
