Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A brit szakember szerint komoly nyomás alá került nemcsak az energia-, de számos más nagy rendszer is a gazdaságban. Amellett, hogy az alapvető ösztönzők és bizonytalanságok továbbra is jelentkeznek, drámai dolgok is történtek az elmúlt három-négy évben.
A lehetőségek mérlegelésében fontos szempont, hogy korszakokban, érákban is gondolkodjunk - tette hozzá. Korunkban több száz millió ember emelkedik föl a szegénységből - az energiaigény hihetetlenül növekszik, de a kínálat nem tudja ezt követni ugyanolyan gyorsan. A gyors városiasodás, illetve a feltörekvő országok sajátságai miatt a következő években az energiaellátás és a klímaváltozás mellett az ivóvízzel kapcsolatos kérdések is az előtérbe kerülnek majd - prognosztizálta Jeremy Benthem.
Az ezredfordulóhoz képest 2050-ig háromszorozódhat a világ energiafogyasztása, azonban ez vélhetően nem fog bekövetkezni, mert a technológiák fejlődnek, így a kereslet kisebb mértékben nő, a kínálat pedig nagyobb mértékben gazdagodik, mint ahogyan az a trendből következne. Mindez azonban még így is óriási szakadékot eredményezhet a kereslet és a kínálat normál ütemű bővülése között, amely különbség elérheti akár a 2000. évi globális energiaszükségletet. Ezt a szakadék, amelyet hívhatunk \"bizonytalansági zónának\" is, kell áthidalnunk a kereslet rendkívüli mérséklésével és a termelés rendkívüli bővítésével - idézte Benthem a Shell \"Jelek és Útjelzők\" című jelentését, amely az energiagazdaság jövőjéről fest képet.
Jelenleg ugyan a szükségesnél lassabbak a változások, de egyebek mellett erősebb kooperációval, új partnerek fölkutatásával és új szabályozói keretek mellett van esély fönntarthatóvá tenni a gazdaságot. A korábbi évek tapasztalata alapján egy-egy technológiai innováció elterjedéséhez évtizedekre van szükség, vagyis korábban nem gondolt sebességben kell a váltást véghezvinni - fogalmazott, hozzátéve hogy mindez nemcsak az energiahatékonyság, a megújuló források terjesztése, de például a széndioxid-tároló eljárások terén is érvényes feladat.
Benthem figyelmeztetett: a gazdasági növekedés a válság előttihez képest alacsonyabb szinten stabilizálódik, és jóval fontosabb lesz a fiskális politika, ami a finanszírozási kérdéseket is befolyásolja. Egyszerre több nehézség jelentkezhet, az információáramlás pedig fel is gyorsítja a jelzéseket - mindez pedig a szélesebb gazdasági környezet nagyobb volatilitásához vezet.
A kibocsátáscsökkentés, illetve a dekarbonizáció időszerűségét a közel-keleti, észak-afrikai történések is igazolják - mondta el Kaderják Péter,a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) igazgatója. Az olajárak ismét a válság előtti szinteket ostromolják, és a szakember szerint a japán nukleáris válság is jelentős hatással lesz az energiadialógusokra; kérdés, hogy folytatódik-e a nukleáris reneszánsz? A szakember szerint a finanszírozás nagy kérdés, a dekarbonizáció azonban óriási költségeket, tőkeberuházásokat igényel, miközben a rendelkezésre álló források szűkösek.
Amikor januárban átvettük az EU-elnökséget, nem gondoltuk, hogy rendkívüli kihívásokkal kerülünk szembe már február-márciusban: drámai események rázták meg párhuzamosan az energiapiacokat, az észak-afrikai incidensek, illetve a japán földrengés következtében - fogalmazott Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügi helyettes államtitkára. Közben a világ energiafogyasztása és az európai importfüggőség tovább nőtt az elmúlt években, ez pedig az árakban is jelentkezik. Az energiaárak gyakran már-már meghaladják a lakosság képességeit, a technológiák elérhetőségét a gazdasági realitások is gátolják - mondta az államtitkár.
