A kormány továbbra is dolgozik az új alkotmányon annak érdekében, hogy április közepéig elkészüljön vele és ebben szerepelni fog az államadósságra vonatkozó plafon felállítása - emlékeztetnek a Merrill elemzői, akik azonban azt is megjegyzik, hogy a GDP-arányos államadósságra vonatkozó 60 százalékos plafon is elegendő lenne.
A kormány tervei szerint 50 százalékon lenne az alkotmányos adósságlimit, ám egyelőre nincs információ arról, hogy milyen átmeneti megoldásokat alkalmazna a kormány a korlát eléréséig (a jelenlegi 80 százalékos szintről) - fogalmaz Raffaella Tenconi, a londoni elemzőház közgazdásza, aki múlt héten Lengyelországban és Magyarországon járt.
Az elemző szerint feleslegesen alacsony lenne az államadósságra vonatkozó 50 százalékos plafon tekintettel az unió által előírt 60 százalékos értékre és Magyarország kiinduló helyzetére.
Mint ismert, az alkotmánytervezet szerint csak olyan költségvetése lehet az országnak, amely nem növeli az államadósságot, tehát a GDP növekedése mindenképpen meg kell haladja a mindenkori éves költségvetési hiányt. Emellett egy másik szabály kimondja: az államadósság nem haladhatja meg az előző évi GDP ötven százalékát.
A Széll Kálmán Tervben a kormány igen ambiciózus pályát vázolt fel az államadósság várható alakulására. A tervek szerint már 2018-ra a kívánt 50 százalékra csökkenne az adósságráta.
Orbán Viktor miniszterelnök egyre több jelét adja annak, hogy elkötelezett a költségvetési hiány (közép távon) 3 százalék alatt tartása iránt, azonban csak a megfontolt költségvetési politika fenntartása vezethet alacsonyabb forrásköltségekhez - vélekedik az elemző, aki üdvözlendőnek tartja a bejelentett reformprogram mélységét és azt, hogy több érzékeny területhez hozzányúl a kormány.
A Merrill Lynch elemzője két végrehajtási kockázatot lát a jelenlegi szinteken: egyrészt a kormányfő komoly társadalmi ellenállásba ütközhet (melynek eredményeképp felpuhulhat a csomag), másrészt a kormány nem lesz képes kivitelezni a teljes csomagot és elérni a tervezett megtakarítás összegét (két év alatt 900 milliárd forintos egyenlegjavulást) az előttünk álló negyedévekben, így elvétheti a költségvetési hiánycélokat.
Aggodalmaink főként a második veszélyforrásból adódnak, tekintettel az eddig megjelent gyenge pénzforgalmi államháztartási adatokra - véli Tenconi, aki nyugtatásképp azt is hozzáfűzte: a konzervatív növekedési prognózis adhat némi mozgásteret a kormánynak.
A szakértő szerint azonban a kormányfő erőteljes támogatottsága azonban megfelelő kiindulási pont ahhoz, hogy megvalósuljon a tervezett intézkedések többsége.
