Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyelőre elvi megállapodásról van szó, amelyet akkor véglegesítenek, ha a jövendőbeli válságok megelőzése és könnyebb kezelhetősége érdekében tárgyalt más intézkedéseket is elfogadnak - tette hozzá egy szóvivője.
A versenyképességi paktumban a belső államadósság csökkentésére, a bérkiadások visszafogására irányuló javaslatok és kötelezettség-vállalások szerepelnek, beleértve a nyugdíjkorhatár emelését, a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét, illetve a deficit- és adósságcélok nemzeti törvénykezésbe foglalását is.
Vegyes jelzésekkel kezdődött a résztvevők nyilatkozata szerint az euróövezeti országok állam- és kormányfői találkozója péntek este Brüsszelben: pozitív jelzésként értékelték, hogy Portugália újabb kiadáscsökkentést tervet jelentett be, negatívumként hatott viszont az a görög közlés, hogy az év első két hónapjában a kiadások és a bevételek is elmaradtak a remélt szinttől.
A csúcstalálkozót Herman Van Rompuy, az EU-tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke azzal a céllal hívta össze, hogy megvitassák, milyen közös, egységes intézkedésekkel növelhető az euróövezet versenyképessége.
Az év eleji német-francia javaslatcsomagból kiinduló elképzelésekkel a 17 euróövezeti tagállam vezetői azt szeretnék elérni, hogy növekedjék a gazdasági fegyelem, és végső soron fokozódjék a zóna pénzügyi stabilitása is.
A témában hivatalos döntéseket mindazonáltal legkorábban a két hét múlva sorra kerülő, teljes európai uniós csúcsértekezleten hoznak.
Meghívólevelében Van Rompuy azt emelte ki, hogy a Brüsszelben tárgyalt intézkedések az államadóssági problémák kezelésében játszanak fontos szerepet.
Már a találkozó előtt azonban nyilvánvalóvá vált, hogy több résztvevő egyfajta "árukapcsolásban" gondolkozik, azaz saját problémáinak rendezésével köti össze a paktumban tárgyalt intézkedéseket, amelyeket immár Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök közös tervezete foglal össze.
Görögország és Írország például szeretné elérni a részükre nyújtott nemzetközi pénzügyi segítség feltételeinek bizonyos mértékű enyhítését. Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök ezt Brüsszelben úgy adta értésre, hogy hangoztatta: határozott döntéseket vár a találkozótól a piacok megnyugtatására.
Berlini jelzések szerint ebbe a legszigorúbb pénzügyi fegyelemhez ragaszkodó Németország is beleegyezhet, ha cserében Athén vállalja privatizációs programjának felgyorsítását, Dublin pedig enyhíti ellenkezését az uniószerte egységes cégadóalap-számítás bevezetésére irányuló tervekkel szemben.
Németországtól azt is várják a csúcstalálkozó eredményeképpen, hogy beleegyezik az euróövezet stabilitásának garantálására hivatott alap értékének növelésébe. Az alap jelenleg mintegy 250 milliárd eurós gyakorlati hitelkapacitással rendelkezik.
