Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pekingi központi bank újabb fél százalékkal, 18 százalékra emelte az ország öt legnagyobb állami bankjának kötelező tartalékalapját. Az inflációellenes lépéssel a Bank of America-Merrill Lynch számításai szerint 180 milliárd jüant (27,1 milliárd dollárt) vonnak ki a forgalomból. (Egy új jelentés szerint az idei infláció valószínűleg meghaladja a kormány által tervezett három százalékot.)
Elemzők szerint a döntésnek a bankok eredményességére csak minimális hatása lehet - hacsak nem követi több hasonló lépés. Ugyancsak stabilizációs célokat szolgál a valutatőzsde állami felügyeletének közlése, amely szerint kötelezni fogják a bankokat valutatartalékaik emelésére és megszigorítják a külföldi tőkebevonások auditálását. A cél ebben az esetben a forró pénzek áramlásának megakadályozása.
Eközben folyamatosan nő az ország valutatartaléka - szeptemberben már 2,65 ezer milliárd dollárt tett ki, egyetlen hónap alatt, rekordot állítva fel, 100 milliárd dollárral gyarapodott. Külső adóssága a hivatalos kínai források szerint június végén 513,8 milliárd dollár volt, ebből 343,8 milliárd rövid lejáratú. A tartalékok szorgos növeléséhez továbbra is számíthatnak a külkereskedelemben elért többletre, ami a szeptemberi 16,88 milliárd dollárt és a várakozásokat egyaránt meghaladva októberben 27,1 milliárd dollárt ért el. Az októberrel végződő 12 hónap alatt a kivitel 22,9 százalékkal bővült, ami némi lassulást jelent az előző évi 25,1 százalékos növekedéshez képest, ugyanakkor az import a tavalyi 24,1 után 25,3 százalékkal csökkent. A kínai gazdaság a harmadik negyedévben 9,6 százalékkal nőtt, ami lassulást jelez, csakúgy, mint az ingatlanárak tíz hónapja legmérsékeltebb, 9,6 százalékos októberi emelkedése.
