Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az öregebb atomerőművek üzemidejét nyolc, az 1980 után épült nukleáris létesítményekét pedig 14 évvel hosszabbítják meg a korábbi, szigorúbb szabályozáshoz képest, cserébe az üzemeltetőknek támogatniuk kell a megújuló energiaforrások kutatását - jelentette be a német kormány. Ezzel gyakorlatilag biztossá vált, hogy a még Gerhard Schröder szocialista-zöld koalíciója által 2002-ben meghatározott 2022-es céldátum helyett a távolabbi jövőbe tolódik a német nukleáris kilépés: a legújabb építésű erőművek akár 2040-ig is termelhetik az áramot. A szociáldemokrata párt szerint az ellenzéki többségű felsőház jóváhagyása is szükséges lenne a döntéshez, ám jogi szakértők szerint aligha semmisíti meg a német alkotmánybíróság az ellenzéki pártok és társadalmi mozgalmak által erőteljesen kritizált döntést. Ugyan a német áramszolgáltatók hivatalosan még nem reagáltak a velük hosszas tárgyalások alatt egyeztetett döntésre, ám a piac az energiaszektor számára kedvezőnek ítélte a hírt: az E.On és az RWE részvényárfolyamai 3-4 százalékot emelkedtek a frankfurti tőzsdén. Angela Merkel kancellár szerint a döntés végső soron a német energiarendszer környezetbarát voltát erősíti, ám a kormány csak a hónap második felében ismerteti tágabb energiapolitikai terveit.
A szolgáltató energiacégeknek kedvező döntés másik oldala, hogy adóterheik tovább nőnek: a 2011-től bevezetendő nukleárisfűtőelem-adón felül - amitől 2016-ig évi 2,3 milliárd euró bevételt remélnek - egy új különadón keresztül támogatniuk kell a megújuló energiával kapcsolatos kutatás-fejlesztést. Rainer Brüderle, a liberális gazdasági miniszter szerint ennek értéke összesen 15 milliárd euró lesz: 2011 és 2016 között évi 200-300 millió eurót fizet majd a négy atomerőművet üzemeltető szolgáltató egy alapba, majd a fűtőelemadó kifutását követően tovább emelkedik a hozzájárulás. Tavaly a német energiafogyasztás 14 százalékát fedezték megújuló energiaforrásokból, ezt Merkel kormánya tíz év alatt 30 százalékra növelné. A német környezetvédelmi miniszter, Norbert Röttgen bejelentette azt is, hogy a német atomerőműveknek összesen legalább 600 millió eurót kell a biztonság javítására fordítaniuk.
