Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A piacok jelentősen eltúlozzák a fizetésképtelenségi kockázatokat - foglalta össze véleményének lényegét a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik szakértője, Paolo Mauro a szervezet legfrissebb jelentéseinek ismertetésekor. Az IMF honlapján tegnap közzétett, hangsúlyozottan a készítő szakértők és nem a szervezet meglátásait képviselő három tanulmány szerzői a G7 országok hosszú távú államháztartási kilátásai, illetve 23 ország költségvetési mozgástere mellett azt vették szemügyre, hogy a fejlett országokra hogyan hatna, ha fizetésképtelenség bejelentésével akarnának úrrá lenni problémáikon.
Számos fejlett országban olyan szintre emelkedett az államadósság, amilyenre csak háborús időkben volt példa - hangsúlyozta a két tanulmány készítésében is közreműködő Carlo Cottarelli, az IMF költségvetési osztályának vezetője: a pénzügyi válság előtt, 2007-ben a G20 országcsoport átlagadóssága a GDP 78 százaléka körül volt, 2009 végére ez 97 százalékra hízott, 2015-re pedig a 115 százalékot is elérheti. A 2008-2015 közötti növekedésnek csak a tizedéért lehet majd a gazdaságélénkítő csomagokat hibáztatni - figyelmeztetnek a szakértők -, igazából a kiadások szerkezetével van baj. Jellemző erre, hogy a csoporton belül a G7 átlagos államadóssága 35 éve emelkedik: az 1974-es 35 százalékról indulva 2007-re meghaladta a 80 százalékot, ezzel a szinttel érkeztek a valaha volt legfejlettebbek a válságba. Az évtizedes eladósodással a gazdaságot ért sokkokat védték ki - rossz időkben növekedett a szintje, de a jó időkben se csökkent nagyon, már csak azért sem, mert ebből oldották meg az egészségügyi kiadások és a nyugdíjak finanszírozását.
A fiskális mozgástereket vizsgálva - ennek meghatározásához az adott ország jelenlegi, illetve a valaha végrehajtott legnagyobb fiskális kiigazításkor meglévő adósságszintjét vették alapul - a Valutaalap szakértői megállapították: Görögország, Olaszország, Japán és Portugália rendelkezik a legszűkebb mozgástérrel, de Izland, Spanyolország, az Egyesült Királyság és az USA manőverezési képessége is korlátozott. A szakértők jelentéseiket összefoglalva arra sürgették a vizsgált országokat: használják ki a jelenlegi alacsony kamatszinteket arra, hogy elkezdjék csökkenteni költségvetési deficiteiket.
A fizetésképtelenségre fokuszáló szakértők azt nézték meg, megoldást jelentene-e, ha a fejlett országok csődöt jelentenének - álláspontjuk már az alcímből is kiderül, e szerint szükségtelennek, nemkívánatosnak és valószínűtlennek is tartják ezt a szcenáriót. Az IMF-szakértők többször is rámutattak: a mostani költségvetési nehézségek alapvető oka nem a kamatfizetési kötelezettségekben keresendő, a fő baj a nagyarányú elsődleges deficit, nem pedig a nagy adósság. (Ezzel kapcsolatban emelték ki a piaci reakciók eltúlzott voltát is, azt is kijelentve, hogy a historikus mutatók szerint a piacok gyakran fújtak hamis riadót.) A szükséges kiigazítások attól nem lennének sokkal kisebbek, ha nagyarányú adósságleírás mellett hajtanák végre őket, viszont az súlyosan károsítaná az adott ország bankszektorát és visszafogná a növekedést. Összességében az országoknak változtatniuk kell múltbeli, az eladósodásra támaszkodó politikájukon - emelik ki a szakértők - és világosan meg kell határozniuk hosszabb távú költségvetési terveiket, beleértve az egészségügyi és a nyugdíjreformokat is.
