Július elseje óta Belgium tölti be az Európai Unió soros elnökségét fél évig, amelynek szerepe a lisszaboni szerződés jogerőre emelkedése óta meglehetősen gyengült, elsősorban az unió Európai Tanács elnöki és állandó kül- és biztonságpolitikai képviselői posztjának létrehozása miatt. Mindazonáltal az uniós szakbizottságok elnöklésével széles tér nyílik a belga elnökség előtt is, hogy a programja által meghatározott prioritásokra koncentráljon. Ezek között első helyen szerepel a lisszaboni szerződés zökkenőmentes gyakorlatba ültetése, a gazdasági programban pedig főleg a versenyképességről és munkahelyteremtésről szóló Európa 2020 programot, a pénzügyi szektor szabályozását, valamint az EU költségvetésének reformját emelik ki.
Ennél is nagyobb ambíciókkal lát neki Franciaország a G20-elnökségének: Nicolas Sarkozy elnök nem kevesebbet szeretne elérni a gazdasági nagyhatalmakat tömörítő szervezet elnöklésével, mint a globális deviza- és árupiac szabályozásának megteremtése. Az elnök elmondása szerint a novemberben - a szöuli G20-csúcstalálkozó után - kezdődő francia elnökség olyan témákat kíván a legnagyobb gazdaságok képviselői elé terjeszteni, mint a dollár devizapiaci uralmának kérdése, a Nemzetközi Valutaalap egyfajta "globális jegybankként" való megerősítése, az adóparadicsomok megszüntetése és a világgazdaságot gyakran instabilitásba sodró árupiaci bizonytalanságok globális szabályozásának ügye.
