Az Európai Központi Bank (ECB) kamatpolitikájára is hatással lehet az európai gazdaságnak a Markit Economics gazdaságkutató adataiból kiolvasható lassulása. A fellendülés kifulladására utaló számok ugyanis megerősíthetik az eurózóna központi bankját eddigi meggyőződésében, miszerint fenn kell tartania a hiperösztönző monetáris lazítási politikát. A Bundesbank elnöke, Axel Weber múlt heti nyilatkozata szerint az ECB legkorábban a jövő év elején kezdheti meg a monetáris ösztönzők visszavonását, ami számos, az általában konzervatívabb nézeteket valló német bankártól ennél korábbi célt váró elemzőt meglepett - az európai fellendülés kimerülésére utaló adatok azonban igazolják szavait.
Az eurózóna kompozit beszerzési menedzserindexe (PMI) a júliusi 56,7 pont után 56,1 pontra esett augusztusban, ami rosszabb az elemzők 56,3 pontos várakozásánál is (az 50 pont feletti érték bővülést jelent). A feldolgozóipari PMI a vártnál nagyobbat esett az eurót használó országokban, a szolgáltatási szektor beszerzési menedzserindexe azonban jobb lett a jelzettnél, bár a júliusitól elmaradt. Carsten Brezeski, az ING Group közgazdásza a Bloomberg hírügynökség kérdésére úgy vélte, a világgazdaság többi részén tapasztalható lassulással az európai szárnyalás sem folytatódhatott tovább; az elemző azonban azt is hozzátette: a szerényebb növekedés aligha vált recesszióba a következő hónapokban.
Az eurózóna növekedése túlságosan Németország-központúvá vált - véli Chris Williamson, a Markit vezető közgazdásza, aki különösen aggasztónak tartja, hogy ha nem vesszük számításba a német és francia gazdaságot, akkor a szolgáltatási szektorban visszaesett a tevékenység a PMI-mutatók szerint. Emellett a legnagyobb európai gazdaságban, Németországban is ellentétesek a folyamatok: a német kompozit beszerzési menedzserindex négyhavi csúcsra, 59,3 pontra emelkedett augusztusban a júliusi 59,0 pontot követően, ám miközben a szolgáltatási szektor PMI-je a várakozásokon felül, a feldolgozóiparé azok alatt teljesített. Tim Moore, a Markit közgazdásza úgy látja, a szolgáltatási szektor növekedése a német gazdasági fellendülés terebélyesedését jelzi, ami az eddigi, főleg a feldolgozóipar által vezérelt növekedés után már időszerű volt.
