Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A felgyorsuló búzaár-emelkedés miatt egyre több szakértő fenyeget egy új élelmiszerár-buborék veszélyével; mint emlékezetes, az élelmiszerárak kereslet-kínálati tényezőkkel nehezen magyarázható brutális emelkedése miatt 2007-2008-ban világszerte milliók éheztek, és zavargások törtek ki Haititól Bangladesig. Joachim von Braun, az International Food Policy Research Institute korábbi főtitkára úgy véli, a globális áru- és élelmiszerpiacokon nem született a válság óta olyan szabályozó rezsim, amely megakadályozná a spekulatív árbuborék felfúvódásának megismétlődését. A szakértő ezért új nemzetközi szintű eszközök bevezetését tartja szükségesnek a Financial Timesban megjelent cikkében, például a letéti követelmények szigorítását vagy a fedezeti alapok mezőgazdasági befektetéseinek átláthatóbbá tételét. A húszszázalékos búzadrágulás - ami más mezőgazdasági termékek árába is beépülhet - az HSBC elemzője, Karen Ward szerint akár önbeteljesítő jóslattá is válhat, mert ha a kormányok a jövőbeli éhínségektől félve elkezdik felhalmozni búzakészleteiket, akkor az árakat is még jobban felhajthatják. A World Development Movement tanácsadója, Tim Jones szerint számos bizonyíték áll rendelkezésre, miszerint a búza árát legalábbis részben spekulánsok tornászták fel. Egyelőre nem kell félni a búzaárak felszökése miatt - állítja ezzel szemben a Wall Street Journal szakírója, Andrea Hotter -, hiszen a világ harmadik legnagyobb búzaexportőre, Oroszország exporttilalma akár indokolhatja is az áremelkedést, ráadásul a többi mezőgazdasági termékre egyelőre nem hatott a drágulás.
A tegnap közzétett adatok szerint Kínában főként az élelmiszerárak növekedése miatt ugrott meg az infláció 2,9 százalékról a kormány 3 százalékos célszáma fölé, 3,3 százalékra. Elemzők azonban figyelmeztetnek: az élelmiszerár-emelkedés eredete nem a piaci spekuláció, hanem az idén összesen 9,7 millió hektárt érintő áradások, amelyek miatt 5-7 százalékkal eshet az ország rizstermelése. Kínának azonban bőséges élelmiszer-tartalékai vannak, amelyekkel pótolhatja a termelés kiesését. A hosszú távú trendek viszont arra utalnak, hogy vége lehet az olcsó élelmiszer korának: az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO becslése szerint 2030-ig 60 százalékkal bővül a mezőgazdasági termékek iránti kereslet - ezzel nehezen tud lépést tartani a már most is rendkívül intenzív módszerekkel dolgozó mezőgazdaság.
