Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szakértő szerint három fő tényező hat az élelmiszerárakra: a kereslet és a kínálat alakulása, a termelő országok politikai stabilitása, és az árutőzsdei spekuláció - az utóbbi tényező azonban, ahogyan a 2007-2008-as élelmiszerárbuborék mutatta, egyre fontosabb. Az élelmiszerárnövekedés spekuláció miatti növekedése
A globális pénzügyi válság óta beindult szabályozási roham ráadásul nagyrészt érintetlenül hagyta az árupiacot, és a jelek szerint jelentős, korábban az ingatlan- és az értékpapírpiacon lekötött tőke áramlott be az árupiaci - így többek között az élelmiszerpiaci - szegmensbe, amit egyelőre tétlenül szemlélnek a G20 országai.
Von Braun szerint ezért új, nemzetközi szintű politikákra és eszközökre van szükség, hogy meg lehessen akadályozni az élelmiszerárak spekulációból következő elszabadulását: drágábbá kell tenni a nem-kereskedelmi élelmiszerpiaci kereskedelmet - például a letéti követelmények szigorításával -, és átláthatóbbá kell tenni a fedezeti alapok mezőgazdasági befektetéseit.
Ennek elmulasztása esetén aligha lehet majd elkerülni a két évvel ezelőttihez hasonló élelmiszerválságot, amely meglehetősen erősen mutatta ki a mai gazdasági rendszer irracionalitását, hiszen az árupiaci spekulációk nagyon kevesek érdekét szolgálják, ám körülbelül 3 milliárd ember alapvető létfeltételeit fenyegetik.
