Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szlovákia még mindig csak az árvízkárok összesítésénél tart, az eddigi adatok szerint a tavaszi árvizek 695,1 millió euró kárt okoztak, ezért Pozsony az Európai Unió segítségét kéri. (A szolidaritási alapból akkor lehet segítséget kérni ilyen típusú károk elhárítására, ha azok összege meghaladja az adott ország GDP-jének 0,6 százalékát, ez Szlovákia esetében bőven megtörtént.) Mivel a természeti csapás éppen a kormányváltás idején érte az országot, ezért a központi segítség mindmáig késik. A már leköszönt Fico-kormány ugyan az érintett önkormányzatoknak folyósított némi gyorssegélyt, ám a szervezetlenség miatt ez inkább csak viszályt okozott a polgárok között. A mezőgazdaságot az ágazat szereplőinek korábbi nyilatkozatai szerint százévente legfeljebb egyszer vagy kétszer látható mértékű kár érte, a legnagyobb pusztítást a búza-, az árpa- és a repceföldeken végezte az árvíz (Napi, 2010. június 23.).
Az új kormány egyelőre a terepszemléknél tart, Iveta Radicová miniszterelnök a múlt héten ellátogatott a Kassa közeli Alsómislyére, amely az árvíz szimbólumává vált - a falut az árvíz mellett földcsuszamlás is sújtotta, ezért számos házat le kell dózerolni. Ismereteink szerint ez részben állami és megyei támogatásból történik, a többi érintett településen adományokból és önerőből finanszírozzák az újjáépítést. Az újjáépítés nem érinti érdemben a szlovák építőipart; az ágazat teljesítménye mindmáig hanyatlik, bár egyes híradások szerint Kelet-Szlovákiában, a leginkább sújtott országrészben nőtt a cement és a tégla iránti kereslet.
