Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Miután nem tudtak megegyezni egy globális bankadó bevezetéséről, a világ vezető gazdaságainak vezetői abban állapodtak meg, hogy a G20 őszi dél-koreai csúcstalálkozója elé készítenek előterjesztést a pénzügyi rendszer szabályozásának átalakításáról. A találkozó előtt úgy tűnt, mégis lesz némi esélye a megállapodásnak, hiszen nem csupán az Európai Unió szorgalmazta az ötletet, hanem az USA-ban is erős hátszelet kapott a bankadó. Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke - miután a múlt héten sikerült elérnie, hogy a törvényhozás támogassa az amerikai pénzügyi rendszer mélyreható reformját - a torontói találkozó előtt az amerikai kongresszusnak írt levelében újra felvetette ezt a lehetőséget. A terv szerint a legalább 50 milliárd dollár értékű eszközt birtokló pénzügyi társaságok és a 10 milliárd dollárnál több tőkét kezelő fedezeti alapok mérlegeire, és azon belül is kötelezettségeikre vetnének ki egy 0,15 százalékos adót, amiből tíz év alatt 90 milliárd dolláros alap jönne létre. Ebből a jövőbeli esetleges bankmentéseket finanszíroznák, valamint a válság idején létrehozott állami mentőalap (TARP) veszteségeit egyenlítenék ki. A bankok természetesen már az ötlet ellen is tiltakoznak, mondván: a TARP forrásait néhány nagybank - köztük elsősorban az AIG - megmentése vitte el.
Az újból felmelegített amerikai javaslat látszólag összecseng a Németország, Franciaország és Nagy-Britannia által hónapok óta támogatott adótervekkel, amelyek részletei azonban egyelőre nem ismertek. A kezdeményezések deklarált célja a korábbi pénzügyi válsághoz vezető zabolátlan pénzügyi kockázatvállalás elkerülése - igaz, az óriásira duzzadt költségvetési hiánnyal harcoló új brit kormány nemrégiben konkrétabbá vált bankadóterve emellett az adóbevételek növelését is célozza. Maga az adó azonban szerényebb mind Obama tervénél, mind a korábban az IMF által javasolt - a kötelezettségekre, illetve a vezetői fizetésekre kivetendő - globális bankadónál. A brit pénzügyminiszter, George Osborne csupán évi hárommilliárd dollár bevétellel számol a bankok kötelezettségeinek 0,07 százalékos megadóztatásából.
