Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az adósságválság nyomán elindult európai megszorítási hullám után Japán új miniszterelnöke, a korábbi pénzügyminiszter, Naoto Kan is a költségvetési kiadások visszafogásával próbálja rendbe tenni országa pénzügyeit és újraindítani a növekedést; a piacok és az amerikai kormány azonban továbbra is attól tartanak, hogy éppen a gazdasági növekedés elfojtásával járhat a fiskális ösztönzés megvonása - összegzi a Bloomberg elemzése a június végi kanadai G20-csúcs várhatóan legforróbb vitatémáját. Barack Obama elnök a globális gazdasági csúcstalálkozó többi résztvevőjének írt levelében arra kérte az országokat, hogy rugalmasan viszonyuljanak a költségvetési konszolidáció kérdéséhez, hiszen a takarékosságra való túl gyors átállás korábban többször visszavetette a gazdasági fellendülést. Elemzők szerint a pénzügyi piacok nem kis részben éppen az államok eladósodására válaszul várható megszorítások és a kérdést övező bizonytalanság miatt kezdtek lejtmenetbe áprilisban. Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász (képünkön) szerint mivel a világ nagy része likviditási csapdában van, tehát olyan helyzetben, amikor monetáris eszközökkel nem lehet a jelenleginél jobban élénkíteni a gazdaságot, a megtakarításokat növelni és a költségvetési szigort erőltetni szándékozó gazdaságpolitika tragédiához vezetne, mivel a kereslet drasztikus csökkenését okozná. Ettől félnek az elemzők is, akik szerint a kormányzati kiadáscsökkentések túl koraiak és eltaposnák a kibontakozóban lévő, még önfenntartó fellendülést.
A jelentős részben régi közgazdasági ideológiai ellentétek által meghatározott vitában természetesen számos híve akad a költségvetési takarékosságnak és az így lehetővé váló adócsökkentéseknek is. A Goldman Sachs közgazdászai, Kevin Daly és Ben Broadbent a közelmúltban kiadott tanulmányukban történelmi adatsorokkal próbálják bebizonyítani, hogy a költségvetési fegyelmet betartó kormányok alatt kimutathatóan lendületet kapott a gazdaság: a fogyasztók nem számítanak adóemelésekre, és így élénkül a kereslet, a köztisztviselők számának csökkenése pedig versenyképesebbé teszi a nemzetgazdaságot. Pénzügyi elemzők szerint azonban a takarékossági roham valódi oka nem a gazdaságpolitikai felfogásokban, hanem az egyes európai országok államkötvényeit tovább finanszírozni nem hajlandó tőkepiacokban keresendő.
