Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Több mint egy éve nem gyorsult olyan ütemben az infláció az eurózónában, mint az idén májusban; a fogyasztói árak emelkedése azonban nem az alapvető gazdasági folyamatokból következik, hanem az euró gyengüléséből és ennek következtében az importáruk, valamint az energia drágulásából. A fogyasztói árindex változása éves bázison - a várakozásoknak megfelelően - 1,6 százalék volt májusban, áprilishoz képest pedig 0,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, ami szintén megfelel a várakozásoknak - derül ki az Eurostat adataiból. Az energiaárak éves összevetésben 9,2 százalékkal, a közlekedés árai 5,5 százalékkal, az alkohol és dohánytermékek ára pedig 4,4 százalékkal emelkedett. Az EU-ban Görögország 5,3 százalékos, Magyarország 4,9 százalékos és Románia 4,4 százalékos inflációja számít a legmagasabbnak, Írországban és Portugáliában azonban defláció van.
Az éves maginfláció - amelyet az energia- és élelmiszerárak kihagyásával számolnak - áprilishoz képest változatlanul 0,8 százalékon állt májusban. A SEB AG elemzője, Klaus Schrüfer szerint elsősorban az energiaárak emelkedése növeli az inflációt, és ez elképzelhető, hogy júliusban 1,7 százalékos fogyasztói pénzromláshoz vezet - valódi, fundamentális inflációs nyomásról azonban, ahogy azt a változatlanul alacsony maginfláció mutatja, nem lehet beszélni. A Capital Economics elemzője, Jennifer McKeown szerint az Európa-szerte megvalósított költségvetési megszorítások tovább mérsékelik az inflációs nyomást. Emiatt sem érdemes egyelőre az infláció miatt aggódni, mert az ECB "közvetlenül 2 százalék alatti" inflációs célja alatt áll az index.
