Heves vita alakult ki a G20 pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek dél-koreai találkozóján, az európaiak és az Egyesült Államok között ugyanis a jelek szerint nincs egyetértés a követendő költségvetési politikát illetően. Az amerikai pénzügyminiszter, Timothy Geithner a többi gazdasági nagyhatalomnak írt levelében hangsúlyozta: hiba lenne ismét az amerikai fogyasztásra alapozni a világgazdasági fellendülést, hiszen a megtakarítások rendkívül alacsony szinten vannak az USA-ban; ezért a külkereskedelmi többlettel rendelkező európai országoknak és Japánnak - a közelmúltban bejelentett megszorítások helyett - mindenképpen élénkítenie kell saját belső fogyasztását, Kínának pedig el kell oldania a jüant a dollártól. Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főtitkára - korábbi nyilatkozatainak megfelelően - a gazdasági növekedést ösztönző fiskális és monetáris politikák hirtelen leállításának kockázatairól beszélt.
Ezzel együtt úgy tűnik, hogy a világ bruttó hazai termékének 85 százalékát adó G20-országok elmozdultak a globális gazdasági válság óta folytatott élénkítési politika felől: a globális kereslet miatti aggodalom helyét a gazdaságpolitikusok szemében is átvette a költségvetési deficitek és az elszabadult államadósságok miatti félelem. A június végi torontói csúcstalálkozót előkészítő egyeztetés végén elfogadott nyilatkozat szerint a világgazdaság fellendülése a vártnál gyorsabban indult be; a dokumentum hangvétele azonban feltűnően borúlátóbb az államháztartások fenntarthatóságával kapcsolatban, mint az áprilisi G20-nyilatkozat. Az állásfoglalás szerint a közelmúltbeli események rávilágítottak a költségvetési fegyelem és a hitelesség fontosságára; a fiskális problémákkal küzdő országoknak ezért fel kell gyorsítaniuk a költségvetéseik konszolidációját, a gazdaságélénkítésre képes országok pedig csak a makrogazdasági stabilitás figyelembevételével folytathatják a növekedés ösztönzését. A francia pénzügyminiszter, Christine Lagarde szerint a túlnyomó többség számára a deficitcsökkentés bír a legnagyobb fontossággal, a növekedés ösztönzése pedig immár csak egy elhanyagolható kisebbség számára elsőrendű. Az új brit pénzügyminiszter, George Osborne többek között az új, költségvetési fegyelmet előtérbe helyező brit politikával indokolta a G20-ak hangulatváltozását. Az Európai Központi Bank (ECB) elnöke, Jean-Claude Trichet szerint a pénzpiacok bizalmának visszaszerzése a növekedés szempontjából is jótékony hatással fog járni, ezért nem kell félni a kormányzati megszorításokkal kiváltott újabb recessziótól. Sőt, a világgazdaság talpra állása egyes régiókban túl gyors volt: több vezető gazdaságpolitikus is felhívta a figyelmet a feltörekvő gazdaságok túlhevülésének veszélyére.
