Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A KSH az energy.eu független európai uniós statisztikai szervezet 2008-as adataira hivatkozva közölte összehasonlító táblázatát, amely szerint Magyarország teljes fogyasztásában 62,5 százaléknyi részt képvisel az importált energia.
Ez közel 10 százalékponttal haladja meg ugyan az EU átlagát, azonban jócskán, 10-20 százalékponttal elmarad olyan nyugat-európai országok függőségi arányától, mint Olaszország, Spanyolország, Belgium, vagy Ausztria. Az egész unióban mindössze egyetlen állam, Dánia nem függ az energiaimporttól, ugyanis energiaexportőr.
A földgáz a kényes pont
A statisztikai adatok helyes képet adnak, ez a valós helyzet - mondta el érdeklődésünkre Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója. Elsősorban politikai érdekek miatt terjesztetik, hogy Magyarország energiafüggősége irreálisan magas, inkább közepes mértékűnek mondható Európában - tette hozzá.
Az energiafüggőség alapvetően és önmagában nem baj, hiszen számos fejlett gazdaságú ország a magyarnál jóval nagyobb függésben van az energiaimporttól, de például Japán feldolgozóipara bőségesen megtermeli a behozatalra fordított dollárokat - fogalmazott a kutató.
A kényes pont a földgáz, amelynek 80 százaléka importból - elsősorban is orosz forrásokból érkezik az országba. Az orosz-ukrán gázviták hatására pedig a politikusok rá is erősítettek; Hegedűs Miklós szerint nem kell a szállítások tartós kiesésétől tartani, és a hazai források szűkössége, valamint részben a magyar energiatermelés rossz hatékonysága miatt indokolt is az import.
Átlagos benzinárak
Ami a kiskereskedelmi üzemanyagárak alakulását illeti, Magyarország a középmezőnyben áll a 27 tagú unióban az energy.eu 2010 április végi, május eleji adatai alapján.
A 95-ös benzin átlagos ára Magyarországon az adott időszakban átszámítva 1,24 euró volt, ami az akkori - 17. heti átlagos árfolyamot figyelembe véve valamivel 330 forint fölötti átlagárakat jelent. Az unió 27 tagállamában 1,04 és 1,53 euró között szóródott az üzemanyag ára; 16 országban drágább, 12-ben olcsóbb volt a 95-ös.
A 98-as benzin az adott időszakban átszámítva 1,28 euróba került itthon, ami 340 forint körüli átlagárat jelent; ennél 13 uniós országban voltak magasabbak az árak, 10-ben pedig alacsonyabbak.
A dízel átlagosan 1,17 eurós ára átszámítva valamivel 310 forint fölötti árszintet jelent; ebben a kategóriában 10 országban volt drágább az üzemanyag, míg 13-ban olcsóbban lehetett tankolni a magyarországinál.
Infláció fölötti drágulás
Az uniós energiastatisztika szerint a háztartási áramtarifák 11 tagállamban haladták meg az itthonit, míg 15 tagállamban alacsonyabbak voltak 2009 novemberi adatok szerint. A lakossági gázáraknál éppen fordítva, 15 tagállamban magasabbak, 6 országban pedig alacsonyabbak voltak az árak.
A KSH statisztikája arra is rávilágít, hogy 2004 és 2009 között a vezetékes gáz ára minden évben az általános inflációt meghaladó mértékben nőtt, 2007-ben például körülbelül négyszer annyit drágult. Az üzemanyagoknál 2007-ben és 2009-ben is csökkentek az árak a KSH adatai szerint, egyébként itt is az inflációt meghaladó drágulás volt tapasztalható.
