Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A svájci parlament felsőháza 31-12 arányban elfogadta az egyesült államokbeli és a svájci hatóságok megállapodását, amely szerint a UBS AG kiadja az USA-nak 4450 onnan való ügyfele számlájának adatait, amivel gyakorlatilag visszafordítja a svájci legfelsőbb bíróság korábbi, ezzel ellentétes ítéletét. A vita középpontjában az adóelkerülés és az adócsalás megítélése közötti különbség áll, Svájcban ugyanis csak az utóbbi tartozik a büntetőjog hatálya alá, amit a gyanú szerint rengeteg külföldi banki ügyfél használt ki. A felsőház egyben elutasította a svájci banktitok intézményét alapjaiban érintő döntésről szóló népszavazási kezdeményezést, az alsóház pedig hétfőn szavaz majd a döntésről; elemzők szerint minden bizonnyal a felsőházhoz hasonlóan engedni fognak a bankok nyomásának, annak ellenére, hogy a svájciak túlnyomó többsége továbbra is elutasítja azt. A bankárok és a politikusok azonban arra hivatkoznak, hogy a kormányközi megállapodás elvetésével Svájc megsértené a nemzetközi jogot, ráadásul veszélyeztetnék a UBS amerikai tevékenységét is, hiszen az Egyesült Államok visszavonhatja a - Svájc bruttó hazai termékének kétszeresével felérő betéti állománnyal rendelkező - zürichi székhelyű bank működési engedélyét.
Hiába népszerű tehát a svájci banktitok az országon belül, ha az Egyesült Államokban, Németországban és Franciaországban a költségvetési deficit csökkentése érdekében egyre nagyobb nyomást próbálnak gyakorolni az adóelkerülőkre és a nekik segítséget nyújtó bankokra. A svájci politikusok a UBS-ügyben tett engedményért cserébe a pénzügyi intézmények szigorúbb szabályozását szeretnék elérni, ám elemzők figyelmeztetnek: Svájc nem engedheti meg magának, hogy elijessze az országot gazdag pénzügyi központtá tevő bankokat.
