Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
"Kormányom nem állít ki biankó csekket Görögországnak" - nyilatkozta Robert Fico szlovák miniszterelnök, miután kiderült: Pozsonynak 816 millió eurót kell előteremtenie a 80 milliárd eurós uniós támogatásból. A szlovák kormány egyetért az Európai Unió mentőtervével, de tényleges pénzt nem fogunk folyósítani, mi csak garantálunk - egészítette ki korábbi nyilatkozatát a kormányfő, amikor már az összesen 750 milliárd eurós vészhelyzeti EU-IMF alap összerakásáról volt szó. Az euróországokra eső 440 milliárdból Pozsonynak 4,488 milliárd eurót kellene előteremtenie, vagyis a görögöknek szánt pénzzel együtt 5,304 milliárd eurót kellene befizetnie (minden egyes szlovák polgárra 977 euró jutna). Ez az idei állami költségvetés tervezett bevételének 42 százaléka. Igor Vida, a szlovák bankszövetség (SBA) elnöke szerint Görögország pénzügyi megsegítése nem túl szerencsés megoldás, de Szlovákiának nincs morális joga ahhoz, hogy blokkolja az eurózóna többi tagjának szánt segítséget. Ivan Miklos volt pénzügyminiszter, a vezető ellenzéki párt, az SDKÚ alelnöke viszont szerencsétlen konstrukciónak tartja a mentőövet, szerinte Pozsonynak nem kellene kinyitnia a pénztárcáját. Ján Pociatek szlovák pénzügyminiszter már korábban jelezte: a Fico-kabinet nem tudja tartalékaiból előteremteni a ráeső összeget, azaz Pozsony hitelt kénytelen felvenni Athén hitelezésére. A tárca szerint ez nem lesz ráfizetéses, mert Szlovákia a nemzetközi piacokon alig 3 százalékos kamattal jut kölcsönhöz, míg az uniós hitelt 5 százalékos kamattal terhelik, de az elemzők arra is figyelmeztettek, hogy egyrészt kétséges a hitel visszafizetése, másrészt ha piaci áron folyósítanák, akkor 10-12 százalékos kamattal nyújthatnák.
A válság kapcsán eddig egyetlen párt vagy elemző sem kérdőjelezte meg Szlovákia eurócsatlakozását, sőt kiemelik, hogy a viszonylag alacsony államadósság éppen a kritériumok teljesítésének eredménye. A GDP-arányos adósság mértéke azonban újra emelkedik: 2008-ban 27,7 százalék volt, 2009-ben felkúszott 35,7 százalékra, és ha az államháztartási hiányt az idén nem sikerül 5,5 százalék alá szorítani, akkor az év végére elérheti a 40 százalékot.
