Tegnap Madridban megállapodott az Európai Bizottság hat közép-amerikai országgal - Panamával, Guatemalával, Costa-Ricával, El Salvadorral, Hondurasszal és Nicaraguával - szabadkereskedelmi övezet létrehozásában. A közép-amerikaiak főleg mezőgazdasági termékeket exportálnak Európába, ahonnan gép- és vegyipari termékeket importálnak; a megállapodás szerint az európai autógyártók előtt a következő tíz évben fokozatosan megnyitják a közép-amerikai piacokat, az európai mezőgazdasági termékekre azonban szigorúbb kvótát vetnek ki.
Ennél is nagyobb jelentősége van az EU-Mercosur tárgyalások újraindulásának, ami sikere esetén akár egy 750 milliós népességű szabadkereskedelmi zónát is eredményezhet. A közép-amerikai országokhoz hasonlóan a Mercosur tagjai - Argentína, Brazília, Uruguay és Paraguay - is várhatóan az európai mezőgazdasági importot védő vámok és egyéb korlátozások csökkentését várják el a saját ipari importkorlátozásaik mérsékléséért.
Az európai gazdálkodókat tömörítő Copa-Cogeca - a tíz európai ország, köztük Magyarország múlt heti tiltakozó nyilatkozatához hasonlóan - erőteljesen kritizálta a volt latin-amerikai gyarmataival szoros kapcsolatot ápoló spanyol EU-elnökség szabadkereskedelmi megállapodásokat forszírozó álláspontját; szerintük ugyanis 28 millió európai mezőgazdasági állást veszélyeztetne a marhahús- és szárnyasimport várhatóan meredek emelkedése. Az Európa Tanácsban kialakult konszenzusos álláspont szerint ezért az EB-nek alapos hatástanulmányt kell készítenie a tárgyalások lezárása előtt. Az európai tárgyalók egyelőre még nem ismerik a Mercosur-országok álláspontját, de biztosan hosszú éveket vesz majd igénybe a kereskedelmi tárgyalássorozat.
