Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár egyes elemzők szerint a hatalmas uniós mentő csomag nem szünteti meg a hosszú távon megnőtt inflációs nyomás veszélyét, egyelőre a gazdasági visszaesést törvényszerűen követő és a gazdaságok talpra állásának gyengeségével járó csekély infláció trendje uralkodik a kontinensen - ez lehetővé teszi a laza monetáris politika fenntartását. Az eurózóna legerősebb gazdaságában, Németországban csökkent az infláció áprilisban: a harmonizált európai módszerrel számítva egy százalékkal magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly, míg márciusban még 1,2 százalékos volt a drágulás; márciushoz képest - az elemzők várakozásainak megfelelően - 0,1 százalékkal csökkentek az árak. Sőt, ha az 5,2 százalékkal dráguló energiaárakat nem számítjuk, akkor csupán 0,3 százalékos lenne az áprilisi éves infláció. A holland infláció is az energiaárak miatt nőtt elhanyagolható mértékben, 1 százalékról 1,1 százalékra, míg a svéd drágulás üteme egy százalékra csökkent áprilisban.
Emelkedett azonban az infláció Csehországban és Romániában is, mégsem beszélhetünk inflációs nyomásról a régióban sem. A cseh éves infláció elsősorban a 21,4 százalékkal dráguló gázolaj miatt jutott tízhavi csúcsra, 1,1 százalékra, ami megegyezik az elemzői várakozásokkal. A május 6-án meglepetésre kamatot vágó cseh jegybank hangsúlyozta, hogy az infláció továbbra is csak az ingadozó termékárak miatt nő, és most is éppen hogy eléri a jegybank toleranciaszintjének egy százalékos alsó határát. Romániában a 4,2 százalékos márciusi éves inflációhoz képest alig nőtt a drágulás üteme: áprilisban 4,28 százalék volt az éves infláció, ami nagyjából egybeesik az elemzők 4,3 százalékos várakozásával. A román jegybank az év végére - a korábbi 3,5 százalékot megemelve - 3,7 százalékban határozta meg inflációs célját. Az alacsony infláció a szerb jegybanknak is lehetővé tette a kamatvágást: a piacokat meglepve 50 bázisponttal, 8 százalékra csökkentették az irányadó kamatrátát.
