Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) idei világgazdasági prognózisa szerint a globális gazdasági válság kezdete után másfél évvel továbbra is alacsony a gazdasági kapacitások kihasználtsága, a termelés óriási mértékű visszaesése ellenére - szemben az ilyenkor jellemzővel - csupán kis mértékben csökken az infláció. Ez elsősorban a fejlett gazdaságok által megvalósított likviditásnövelő fiskális és monetáris politikákkal, valamint a távol-keleti kereslet gyors fellendülésével magyarázható. Az IMF jelentése szerint - az energiaárak várható stagnálása és a gyenge GDP kilátások miatt - az idén és jövőre is nagyobb a defláció irányába ható nyomás, mint az inflációs veszély. A jelentés szerint Lettországban, Írországban, Japánban és Montenegróban is defláció lesz az év végén.
Az eurózónában az éves infláció áprilisban a márciusi 1,4 százalék után 1,5 százalékra gyorsult az Eurostat gyorsbecslése szerint. Az ECB jóslata szerint az idén átlagosan 1,2 százalékos infláció várható; az európai fogyasztók azonban a jelek szerint ennél gyorsabb inflációra számítanak, hiszen az Európai Bizottságnak a fogyasztók egyéves inflációs várakozásait összegző mutatója a márciusi négyről áprilisban a duplájára, 8 százalékra emelkedett. Az UniCredit vezető közgazdásza szerint ugyanakkor az inflációs nyomás továbbra is gyenge, és minél tovább tart ez az állapot, annál jobb az európai kormányoknak, hiszen csak így tudják fenntartani laza gazdaságösztönző monetáris politikáikat.
Csehországban gyorsult az infláció: áprilisban éves alapon 1,15 százalékra nőtt a fogyasztói árindex a márciusi, 0,7 százalékos rekordmélységet követően, aminek hátterében elemzők szerint nem rendszerszerű, hanem egyszeri okok állnak, főleg az energiaárak emelkedése. A román jegybank pedig a februári 3,5 százalékot követően 3,7 százalékosra növelte az idei év végi inflációs várakozását, a közlemény szerint ezt főként a közalkalmazottak bércsökkentésekkel szembeni ellenállása indokolja.
