Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tegnap kiadott adatok szerint Pozsonynak az eurózónás tagsága miatt 3 év alatt 816 millió euróval kellene segítenie Athént, ami az ország éves össztermékének (GDP) 1,2 százaléka – másképpen fogalmazva minden egyes szlovák állampolgár 150 eurót ad a hellének kasszájába. Juraj Barta, az Erste-leány Slovenská Sporitelna takarékpénztár elemzője közölte: mivel a Fico-kormány ugyancsak komoly deficittel gazdálkodik, ezért Pozsony csak hitelből tudja állni a görögöknek nyújtandó kölcsönt.
A szlovák rádió szerint viszont elvileg nyereséges lehet a balkáni állam megsegítése, ugyanis Szlovákia jelenleg a nemzetközi pénzpiacokon két évre 2,5 százalékos kamattal tud hitelt felvenni, miközben a görög pénzügyi csomag egységes kamata 5 százalék lesz, azaz éves szinten 20 millió euró a hozam. Mivel Szlovákiában június 12-én parlamenti választásokat tartanak, nem kizárt, hogy már csak az új kormány és parlament dönt az eurózónás tagságból fakadó pénzügyi segítség feltételeiről.
A szlovák adóreform egyik atyjának tartott Richard Sulík, az ellenzéki SaS (Szabadság és Szolidaritás) párt elnöke hétfőn kijelentette: „Szlovákia esetében szó sincs szolidaritásról, hiszen a görög átlagbéreknél háromszor, a görög nyugdíjaknál pedig négyszer kisebb bért és nyugdíjat folyósító szegény Szlovákiának kell részben állnia a hellének magasabb szintű életvitelét.” Arról nem is szólva, hogy az SaS szerint Pozsony szintén elindult a görög úton: a GDP-hez viszonyított szlovák államadósság 2008-ban 27 százalék volt, az idén viszont el fogja érni a 41 százalékot.
A szlovák pénzügyminisztérium tegnap közzétett adatai szerint a költségvetés hiánya áprilisban 497 millió euróval nőtt. Március végén a büdzsé 983,5 millió eurós deficittel zárt, ez április végére 1,48 milliárdra duzzadt – az önálló Szlovákia történetében még ekkora deficitre nem volt példa. „Az állami költségvetés hiánya az év első harmadában csaknem négyszer akkora volt, mint egy évvel korábban. Ha a hiány az év hátralévő részében is hasonló ütemben nőne, a deficit elérheti akár a 4,44 milliárd eurót, látványosan túlszárnyalva az idei évre tervezett 3,75 milliárdos deficitet” – állítja Eva Sadovská, a Postová Banka elemzője, hozzátéve: egyre kisebb az esélye annak, hogy a pénzügyminisztérium által az idei évre tervezett, a bruttó hazai termékhez viszonyított 5,5 százalékos államháztartási hiányt sikerül betartani.
