Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A legfrissebb adatok a görög államadósság "hollétével" kapcsolatban a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) tavalyi negyedik negyedéves jelentéséből hámozhatóak ki. Ez országokra lebontva tartalmazza, hogy a bankok összesen mennyi görög államadósságon ülnek, de azt nem tudni, pontosan mely pénzintézetekről van szó. Mivel a bankok vonakodnak erről információkat közölni, egy esetleges görög államcsőd könnyen elindíthat olyan bizalmatlansági hullámot, amilyet a subprime-válság kirobbanásakor élt meg a piac. Akkor a bankok - nem tudván, hogy partnereik mekkora kitettséggel rendelkeznek az amerikai jelzálogpiacon - nem voltak hajlandóak kölcsönözni egymásnak, ugyanis nem voltak biztosak abban, hogy viszontlátják pénzüket.
December végén összesen 216 milliárd dollárnyi görög államkötvény volt bankok kezében (akkori árfolyamon számolva ennek kétharmada az euróösszeg), ebből 193 milliárd dollár európaiaknál. A legnagyobb kitettséggel a francia bankrendszer rendelkezett, 78,8 milliárd dollárnyi portfólióval - nem véletlen, hogy két nap alatt 10 százalékot zuhant a fontosabb francia bankrészvények árfolyama -, a német bankrendszer kitettsége 45 milliárd dollárnyi volt. A lista hatodik helyezettje már a következő dominó is lehet: a portugál bankok ugyanis 9,8 milliárd dollárnyi görög kötvénycsomagon ülnek, márpedig Portugália esetleges problémái komoly megrázkódtatást indíthatnának el, hiszen 250 milliárd dollárnyi államadósságából 240 milliárdnyi volt európai bankoknál. A portugál papírok legnagyobb tulajdonosai nem meglepő módon a spanyol bankok - 2009 végén 85 milliárd dollárnyi kitettséggel -, miközben a gazdasági nehézségekkel küzdő Madridot is egyre gyakrabban emlegetik a "fertőzés" lehetséges áldozataként.
A görög államkötvények okozta sebek egyelőre még kezelhetőek, a két nap alatt elszenvedett 20 százalékos árfolyamesés a BIS adatai alapján nagyjából 40 milliárd dollárnyi azonnali veszteséget jelent az európai bankrendszerben. A portugálok is hasonló méretű sérüléseket okozhatnának, de a spanyol bankrendszer hatalmas kitettsége miatt elsősorban oda terjednének át a problémák. Méreténél fogva pedig Spanyolország válhatna az európai Lehmann Brothersszé: 925 milliárd dollárnyi államadósságából 832 milliárd dollárnyi volt az európai bankoknál, ebből 237 milliárd a németeknél, 211 milliárd a franciáknál. Az adatokból jól látszik tehát, hogy Görögország fizetésképtelensége önmagában még nem rombolná le az európai pénzügyi rendszert, de ha ezután eldől a portugál dominó, az elsodorhatja Spanyolországot is - amire az S&P egymást követő leminősítési döntései is figyelmeztetnek -, ez pedig az egész eurózónát.
Egy görög államcsőd súlyos lyukat üthet a német és a francia bankrendszer tőkehelyzetén: ha a bankok nullára kényszerülnének leírni görög kötvényállományuk értékét, nyilván az adott állam kényszerülne kisegíteni őket. Ez a mostani adatok alapján mintegy 60 milliárd eurót jelentene a németeknek, 100 milliárd eurót a franciáknak - ehhez képest egyelőre elfogadhatónak tűnik az az összeg, amelyet a görög kormány kapna segítségként. A hivatalosan már megajánlott 30 milliárd eurós uniós hitelkeretbe az eurózóna országai az ECB-ben való részesedésük arányában szállnak be, így Németországra 8,4 milliárd euró, Franciaországra 6,3 milliárd euró jutna.
