Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A húsvéti fogások jelentős része külföldről kerül a román háztartások asztalára, a bárányhús kivételével szinte mindent - a tojást, a zöldségféléket és a húsféléket, de még a sütőipari termékek egy részét is - külföldről szereznek be a kereskedők. Az ünnepi kalács Olaszországból, a hagyma Ausztriából és Hollandiából, a fokhagyma Kínából, a paradicsom Törökországból, a sárgarépa Lengyelországból, a tojás Litvániából és Bulgáriából érkezik, de nagy tételben szállítanak Magyarországról is.
A tojásfogyasztás ugyan az ünnepek alatt 50 százalékkal nő, ám a kereskedők szerint ilyenkor sem emelkedik a termék ára. A piacon egy tojásért 0,5-0,55 lejt (körülbelül 35 forint) kérnek, de a kereskedelmi láncokban 0,3 alatt is beszerezhető. A többnyire külföldről származó különféle pácolású füstölt sonkák kilója 23-24 lejbe kerül, a csontos sertéscsülök kilójáért átlagosan 15 lejt kérnek. Az ünnep fő fogása, a bárány azonban kizárólag helyi tenyésztésből származik, a statisztikák szerint idén húsvétkor közel 3,5 millió állatot vágnak le, szemben a tavaly vágott 2,9 millióval. Helyi szokás szerint a bárányokra a piacokon az erre a célra kialakított karámoknál lehet alkudni, a vásárló által kiválasztott állatot helyben vágják le és nyúzzák meg. Élősúlyban mérve 15-18 lejt kérnek a bárány kilójáért, míg a bontott hús kilója 22-25 lej is lehet. A kalács ára minőségtől függően 4 és 13 lej között mozog, a zöldhagyma, a hónapos retek kötege átlagosan 1,5, míg a fejes saláta darabja 1,5-2 lejbe kerül. Számításaink szerint idén egy család a menüre 250-300 lejt költ, tavaly a húsvéti kosár 230-250 lejbe került, ami mintegy 15 százalékos áremelkedésnek felel meg.
