Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Újabb készenléti IMF-hitelmegállapodás aláírását helyezte kilátásba Traian Basescu román államfő (képünkön) a jelenlegi szerződés 2011-es lejárta után, miután Bukarestben fogadta a Valutaalap vezérigazgatóját, Dominique Strauss-Kahnt. Basescu szerint vagy egy újabb biztonsági hitelmegállapodás megkötéséről lehet szó, vagy Bukarest egy úgynevezett rugalmas hitelvonalat igényelne a pénzintézettől. Utóbbi részleteinek lehívását nem kötik reformokhoz vagy költségvetési intézkedésekhez. Strauss-Kahn az államfőn kívül tárgyalt a román miniszterelnökkel, jegybankelnökkel és beszédet mondott a parlamentben.
Elfogadható, hogy egy fejlődésben lévő országban hiány alakuljon ki a költségvetésben, ám a deficitnek finanszírozhatónak kell maradnia, mert a hiány robbanásszerű növekedése könnyen Görögország sorsára juttathat egy országot - mondta az IMF első embere. Strauss-Kahn úgy látja, hogy a gazdasági válság miatt csúszni fog Románia 2015-re tervezett csatlakozása az eurózónához, a gazdaság növekedése idén nem haladja meg az egy százalékot és a munkanélküliek száma is tovább emelkedik. A makrogazdaság stabilitása érdekében folytatni kell a strukturális reformokat, még akkor is, ha a megszorítások további terheket rónak a lakosságra - tette hozzá. A bukaresti vezetés dönti el, hogy az államháztartás egyensúlyát adónöveléssel, kiadáscsökkentéssel vagy mindkettővel éri el, az IMF-fel kötött hitelszerződésben rögzített, megkövetelt intézkedéseket azonban mindenképpen végre kell hajtani.
Románia 2009 tavaszán kötött 19,95 milliárd euró készenléti hitelről szóló megállapodást az IMF vezette hitelezői konzorciummal - amelynek tagja az EU és az EBRD -, aminek közel egyharmada február végéig befolyt az államkasszába. Bár a bukaresti vezetés nem teljesítette a hitelrészletek lehívásának érdekében vállalt kötelezettségeit, a kritikus gazdasági helyzetben a Valutaalap azt is megengedte, hogy az összeg felét a költségvetési hiány finanszírozására fordítsák. Az IMF-fel kötött egyezmény szerint idén 5,9 százalékra kell leszorítani a GDP-arányos költségvetési hiányt a tavalyi 7,2 százalékról. Szakértők szerint ehhez a GDP 0,2 százalékának megfelelő összeggel kellene csökkenteni a közkiadásokat, ami 100-150 ezer közalkalmazott elbocsátásával járna.
