Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hozzátette: nem kell feltétlenül ezen a héten dönteni Athén támogatásáról. Szükséges azonban, hogy amennyiben egy euróövezeti ország külső segítségre szorul, rendelkezésére álljon egy uniós mechanizmus.
Juncker azt is értésre adta, hogy személy szerint nem támogat egy esetleges EU-n kívüli támogatást Görögországnak, például a Nemzetközi Valutaalapét (IMF). Hozzátette ugyanakkor, hogy nem is zárja ki ez utóbbit, akár olyan méretekben sem, ami túllépi az egyszerű szakértelem, szaktanácsadás szintjét.
Az uniós tagországok nagy része szeretné mielőbb létrehozni a Görögországot segíteni képes rendszert, ám egyes tagállamok - mindenekelőtt Németország - inkább a tisztán kétoldalú vagy IMF-segítség felé mozdítanák az ügyet.
A tagországok állam- és kormányfői csütörtöki brüsszeli találkozójukon cserélnek eszmét a témáról. Az Európai Bizottság és néhány ország azt szeretné, ha ezen a csúcsértekezleten már megszületne a döntés is, Berlin ellenállása miatt azonban ez egyáltalán nem vehető biztosra.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke hétfőn jelezte, hogy derűlátó a gyors döntést illetően, Juncker szavai viszont arra utalnak, hogy a luxemburgi kormányfő ezen a héten még nem vár megállapodást.
"Nem hiszem, hogy Németország változtatna álláspontján" a csúcstalálkozóig - vélte Juncker.
Megismételte azt is, hogy Görögország nem áll a csőd szélén. Hangoztatta, hogy mély benyomást tett rá a görög kormány nehézségek elleni intézkedéscsomagja.
Az euróövezeti országok az érvényes szabályok értelmében nem vállalhatják át egymás fizetési kötelezettségeit. Alapvetően arról lehet szó az eddig nyilvánosságot kapott vélekedések és tervek szerint, hogy az euróövezet országainak egy csoportja kétoldalú alapon hitelt nyújt Görögországnak. A Nemzetközi Valutaalap bevonása sokak szerint tekintélyveszteséget okozna az euróövezetnek.
