A szlovák pénzügyminisztérium keretén belül működő pénzpolitikai intézet (IFP) legfrissebb tanulmánya szerint hosszabb távot vizsgálva fontolóra lehet venni az adóterhek növelését. Frantisek Palko pénzügyminisztériumi államtitkár annyit közölt, hogy a 2010-es parlamenti választásokig minden változatlan marad. Ebből arra következtetünk, hogy a választások után számolhatunk ilyen jellegű javaslatokkal - kommentálta a fejleményeket Martin Hosták, a munkaadók országos szövetségének (RÚZ) elnöke. Peter Kazimir, a pénzügyi tárca másik államtitkára a tőke megadóztatását vetette fel, Robert Fico miniszterelnök pedig már többször síkra szállt az osztalékadó újbóli bevezetése mellett, emellett pótlólagos adót vetne ki a bankokra és az úgynevezett monopolhelyzetben lévő vállalatokra.
A Hospodárske Noviny szlovák gazdasági napilap megállapítja, hogy a teljes adóterhet illetően Szlovákia az Európai Unión belül a sor végén található. Ez az arány Szlovákia esetében 29,4 százalék, Lengyelországban 34,8, Csehországban 36,9, Magyarországon pedig 39,8 százalék - éppen annyi, mint az uniós átlag. Kárász Pál, a Szlovák Tudományos Akadémia közgazdásza viszont úgy látja, hogy Szlovákia a gazdasági teljesítmény tekintetében az eurózóna csoportjának egyik sereghajtója, ami kulcsfontosságú az életszínvonal szempontjából. Ha Szlovákia gyorsan be akarja hozni a fejlettebb országokat, akkor nem növelheti az adóterheket, különösen nem a közvetlen adókat. Juraj Karpis, a pozsonyi INESS gazdaságkutató intézet munkatársa hozzátette: rossz gazdasági helyzetben és növekvő munkanélküliség mellett különösen károsnak bizonyulna az adóemelés. Ivan Sramko, a szlovák jegybank elnöke szerint adóemelés helyett inkább a takarékosság a járható út. Az adóemelés kérdése azért bukkant fel Szlovákiában, mert az állami költségvetés idei tervezett hiánya a várt 1 milliárd helyett legalább 3 milliárd euró lesz, az államháztartás 2009-es deficitje a GDP-hez viszonyítva 6,3 százalékra nő és jövőre sem várnak 5,5 százaléknál kisebb hiányt.
