Bár a visszaesés továbbra is általános, mégis a válság legrosszabb szakaszának végét jelezheti, hogy a kelet-európai térség legtöbb gazdasága viszonylagosan javuló harmadik negyedéves GDP-adatokat tett közzé. A cseh gazdaság az egész évre számolva 4,1 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben, ami jobb eredmény mind az ezt megelőző időszak 4,7 százalékos mérséklődésénél, mind az elemzői várakozásoknál. Negyedéves összevetésben pedig már 0,8 százalékos a bővülés, és mivel az előző három hónapban is növekedés mutatkozott, technikai értelemben a cseh gazdaság már nincs recesszióban. A szlovák hazai össztermék csökkenése is lassult: a második negyedéves 5,3 százalékos év/éves visszaesés után a harmadik negyedben már csak 4,9 százalékkal zsugorodott a GDP; az előző negyedévhez képest mért 1,6 százalékos gyarapodás pedig Szlovákia esetében is a recesszió végét jelenti.
Az észt gazdaság továbbra is hatalmasat bukik, de a harmadik negyedéves 15,3 százalékos esés így is jobb a második negyedéves 16,1 százalékos zuhanásnál. Ehhez hasonlóan a román gazdaság is kellemes meglepetést okozott, hiszen a friss adat csupán 7,1 százalékos csökkenésről szól - a második negyedéves 8,7 százalékos zuhanás után és a Bloomberg elemzőinek 9 százalékos várakozásával szemben. A hónapra számolt román ipari termelés pedig idén először növekedett szeptemberben, 1,3 százalékkal. Bulgária gazdasága viszont még mindig lejtőn van: a bolgár GDP éves bázison 5,8 százalékkal esett az előző negyedéves 4,9 százalékos zsugorodás után.
A régió országai a nagyobb belső piaccal rendelkező Lengyelország kivételével továbbra is erősen függenek nyugati exportpiacaiktól - ezen belül is elsősorban Németországtól -, ráadásul sok esetben nemzetközi hitelszerződések, illetve uniós kötelezettségek korlátozzák fiskális mozgásterüket a válság enyhítésére. Elemzők szerint a mostani eredményeket is leginkább a lassan magukhoz térő nyugat-európai gazdaságoknak köszönhetik a kelet-európaiak, és a jövőben is erősen kötődni fognak exportpiacaik ingadozásához. A cseh gazdaság teljesítményének hetven, míg a szlovákénak hatvan százalékáért felel az export, ezért joggal aggódnak az elemzők a recesszióból éppen csak kiemelkedő, 2009-ben várhatóan 4 százalékot eső eurózóna eredményeit nézve.
