Szoros lesz a befutó - ebben nagyjából egyetértenek a 2016-os olimpia helyszínéről szóló döntés előtt az elemzések. Koppenhágában ma négy város közül kell választaniuk a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjainak: az eredetileg tízes lista szűrése után Chicago, Madrid, Rio de Janeiro és Tokió maradt állva. Szoros versenyről beszélt a BBC-nek nyilatkozva Jacques Rogge, a NOB elnöke is, hozzátéve, hogy az utóbbi években már ez a jellemző. Nagyon fontos a biztonság, nemcsak fizikai értelemben, hanem a szervezést illetően is - fejtette ki Rogge -, nagyon jó olimpiai falura van szükség, a legmodernebb technológiájú helyszínekre, jó közlekedési rendszerre. Ha még egy nagyon jó hazai csapat, illetve közönség is rendelkezésre áll, akkor a játszma már le is van futva - tette hozzá a NOB elnöke.
Mindezek alapján Chicagónak a többieknél valamivel nagyobb esélyt adnak egyesek, ezt felerősítheti az is, hogy az előzetes hírekkel ellentétben mától Barack Obama, az USA elnöke is ott lesz a dán fővárosban (Obama chicagói lakos és illinois-i szenátor volt), felesége pedig már szerda óta lobbizik városuk mellett. Nem lesznek egyedül: vállalja az esetleges presztízsveszteséget János Károly spanyol király, Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök és Jukio Hatojama japán miniszterelnök is. Lula különösen aktívan vetette be magát: az elmúlt hónapokban több fejlődő országba is ellátogatott - Rio elsősorban az ezekből érkező szavazatok megszerzésében bízik -, az utolsó pillanatokban pedig országa erejére figyelmeztetett. Mi jobb formában vagyunk az olimpiarendezéshez - idézte a brazil államfő koppenhágai nyilatkozatát a Bloomberg -, még a válság ellenére is jobban teljesít a brazil gazdaság, mint az úgynevezett gazdag országoké. Kétségtelen, az IMF legfrissebb becslése szerint a brazil GDP idén 2,8 százalékkal bővül, míg a japán 3,7 százalékkal, a spanyol 4,5 százalékkal csökken, de még az USA gazdasága is 1,2 százalékkal zsugorodik. Az is Rio mellett szól, hogy Dél-Amerikában még soha nem volt olimpia - ellene szól viszont a város rossz közbiztonsága, amire Madrid vagy Tokió képviselői nem is mulasztották el felhívni a figyelmet az utóbbi időben.
A NOB-nak mindenesetre úgy kell döntést hoznia mai egész napos tanácskozásán, hogy nincs rangsor, a legutolsó értékelés szeptember elején mind a négy jelentkezőt feldicsérte. Feltűnően azonosak voltak a prezentációk még a takarékosság tekintetében is - mutatott rá a The Economist. Chicago arra hivatkozik, hogy egyes eseményeket hatalmas kongresszusi központjában is megrendezhet, Tokió újrahasznosítaná az 1964-es olimpia néhány helyszínét, Madrid a csaknem teljes infrastrukturális és létesítményi hátterére hívta fel a figyelmet, Rio meg arra, hogy úgyis készen kell állnia mindenre a 2014-es futballvébé miatt.
Akármelyik város nyer is, vezetésének mindenképp számolnia kell azzal, hogy szinte minden, a rendezés mellett szóló érvvel szembe lehet állítani egy ellene szólót. A nagy beruházások munkahelyet teremtenek és fogyasztást generálnak - máshonnan meg elvonhatják a forrásokat, a kötött határidő pedig megdobja a költségeket. Az idegenforgalmat felpörgethetik a játékokra érkezők - másokat viszont éppen elriaszthat abban az időszakban a tömeg és a megugró árak. A bizonytalanságok miatt azonban eddig még nem kellett aggódnia a NOB-nak: a 2020-as olimpiára várakozások szerint legalább hét város pályázik majd.
