Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Éhen maradhatnak ma esti vacsorájukon az Európai Unió 27 országának vezetői: ha az informális találkozóra szóló meghívóban felsorolt témák mind sorra kerülnek, enni már aligha lesz idejük. A soros svéd elnökség által összehívott értekezleten azokat a területeket kellene áttekinteni, amelyekkel a jövő heti pittsburghi G20-csúcs résztvevői is foglalkoznak majd - azzal a céllal, hogy az EU mint olyan egységes álláspontot képviseljen (egyes nagy országai saját jogon is ott lesznek a húszak között).
Az ajánlott vitatémák között említi a meghívó a gazdasági kilábalás jeleit, az élénkítő programokból való kivonulási stratégiákat, a jövőbeli növekedési modelleket, a pénzügyi piacok reformját, beleértve a banki javadalmazási gyakorlatokat. A felsorolásból nem hiányoznak az olyan örökzöldek sem, mint a foglalkoztatottság, a nemzetközi pénzügyi szervezetek reformja és megerősítése, a világkereskedelem, a fejlődő országok támogatása és a klímaváltozás elleni küzdelem - mindezt este héttől körülbelül negyed 11-ig kellene átvenni.
Egy téma feltehetően komolyan terítékre kerül majd, legalábbis tegnap több hírügynökséghez is kiszivárgott az a javaslattervezet, amelynek képviseletéről megállapodásra kellene jutni vacsora közben. A mindenekelőtt a francia államfő, Nicolas Sarkozy által szorgalmazott javaslat szerint a világ vezető gazdaságainak kötelező erejű szabályokat kellene elfogadniuk a pénzintézeti alkalmazottak javadalmazásának alapelveire, megszegésüket pedig nemzeti szinten kellene szankcionálni. A túlzott kockázatvállalásra ösztönző, ezzel a mostani pénzügyi válsághoz vezető bónuszok kultúráját úgy akarják visszaszorítani, hogy felszámolnák a garantált bónuszokat, amelyeket a jogosult attól függetlenül megkap, hogy milyennek bizonyult az általa összehozott befektetés vagy szerződés - derül ki a tervezetből. Alapelvként az érintett társaság hosszabb távú teljesítményéhez kötnék a javadalmazást - hogy ez a gyakorlatban mit jelentene, azt nem részletezték -, sőt bizonyos ideig vissza is lehetne azt követelni, ha mégse bizonyulna olyan jónak egy üzlet, mint amilyennek először látszott. Korlátozni akarják az uniós tervezet kidolgozói a részvényopciós juttatásokat is, illetve véget akarnak vetni annak a gyakorlatnak, hogy a pénzintézetek vezetői a társaság bedőlése esetén is megkapják járandóságukat.
A francia elnök kilátásba helyezte, hogy kivonul a G20-csúcsról, ha nem lesz előrelépés a bónuszok ügyében, ezzel együtt számítania kell arra, hogy nem lesz könnyű a pittsburghi menet. Uniós politikustársai elvben általában egyetértenek a bankárok megszorongatásával, de sokan hajlamosak meghallani azokat a pénzügyi szektorból érkező figyelmeztetéseket is, hogy ha Európában túl keményen lépnek fel az ágazat szereplőivel szemben, akkor majd elviszik a jó üzleteket máshová, mindenekelőtt a Wall Streetre. A legnagyobb európai pénzügyi központ, London nem is sietne a szankciókkal: Gordon Brown kormányfő egyelőre csak annyit jelentett ki, hogy a bankároknak vissza kell fizetniük bónuszaikat, ha nem teljesítenek jól, de részleteket nem közölt erről. Pedig a franciák már példát mutattak: szeptemberben elfogadták azt a jogszabályt, amely szerint a bónuszoknak legalább a felét három év alatt kellene kifizetni, az adott teljesítménytől függően és a kormány nem lép üzleti kapcsolatba olyan bankkal, amelyik nem veti alá magát ennek.
