Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kilenc hónapja először növekedett az ipari termelés az USA-ban júliusban: a havi alapon 0,5 százalékos bővülés valamivel jobb a vártnál és lényegesen jobb a júniusi 0,4 százalékos mínusznál; a kapacitáskihasználtság 68,5 százalékra emelkedett a rekordmélységet jelentő júniusi 68,1 százalékról. Az örvendetes fejlemények egyértelműen a roncsprémiumprogramnak köszönhetőek - derül ki a Fed által pénteken közölt adatokból, illetve az ágazati beszámolókból. Az autóipar nélkül számolva ugyanis az ipari termelés 0,1 százalékkal csökkent, a gépkocsi- és alkatrészgyártás viszont 20 százalékkal megugrott az előző havi 2,4 százalékos visszaesés után.
A csődvédelemből hatalmas állami támogatásokkal kiszabaduló autógyárak, a General Motors, illetve a Chrysler lassan újranyitják a válság miatt bezárt üzemeket; a GM ágazati elemzők szerint ebben a hónapban már harmadik műszakot is bevezethet, a kormányzati mankó nélkül boldoguló Ford pedig bejelentette, hogy a harmadik negyedévben a tervezettnél 2 százalékkal több autót gyárt majd. Ágazati becslések szerint most arra lehet számítani, hogy idén összesen 11,2 millió új autót adnak el az USA-ban - ez a legmagasabb becslés tavaly szeptember óta. Ez a sok jó hír annak a kormányzati programnak az eredménye, amelynek keretében az Obama-kormány 4500 dollárig terjedő hitellel támogatja azokat, akik kis fogyasztásúra cserélik benzinzabáló járműveiket. (A program hitelkeretét augusztus elején pótolták ki további 2 milliárd dollárral, miután az eredetileg erre szánt egymilliárd dollár a vártnál három hónappal korábban elfogyott.)
Nem az autógyártás az egyedüli életjeleket mutató szegmens az USA gazdaságának 12 százalékát adó feldolgozóiparban: a termelőberendezések előállítása 0,5 százalékkal bővült, a számítógépeké és más elektronikai berendezéseké 0,6 százalékkal - vagyis a vállalatok elkezdtek beruházni. Mindez ráadásul a friss inflációs adatok szerint nem jár együtt az árnyomás erősödésével. Júliusban havi szinten változatlanok maradtak a fogyasztói árak a júniusi 0,7 százalékos emelkedés után, éves összehasonlításban pedig 2,1 százalékkal csökkentek - ez a legnagyobb arányú 12 havi visszaesés 1950 óta. (A volatilis élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt maginfláció 0,1 százalékkal növekedett júliusban.) Ezek szerint a Fed segítségével a bankrendszerbe pumpált ezermilliárd dollár egyelőre nem csapódott le az infláció felgyorsulásával járó lépésekben - vagyis nem élénkült meg a hitelkihelyezés -, más jelek viszont arra utalnak, hogy külön ösztönzők nélkül a lakosság sem készül még újból költekezni.
