Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nyolcadik hónapja apadt májusban a Kínába érkező külföldi működőtőke (FDI) összege, ilyen hosszú csökkenési periódusra még nem volt példa ebben az évtizedben; az év első öt hónapjában összesen 34,05 milliárd dollárnyi FDI érkezett az országba, 20,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kormány rövidesen bejelenti, milyen intézkedésekkel kívánja stabilizálni a működőtőke-beáramlást - mondta el újságíróknak Csen Jian kereskedelmi miniszterhelyettes. Peking olyan projektekre fokuszál majd, amelyek segítik a munkahelyteremtést, az energiatakarékosságot és a környezetvédelmet - hangsúlyozta Csen. Ez nem változtat azon a múlt havi bejelentésen - tette hozzá a politikus -, hogy a kormány a hazai ajánlattevőket részesíti majd előnyben azoknál a projekteknél, amelyeket a tavaly meghirdetett 585 milliárd dolláros élénkítő program keretében indítanak be.
A kereskedelmi minisztérium adatai szerint a kínai ipari termelés mintegy 30 százalékát adják külföldi tőkével létrejött vállalatok, a kereskedelemben ugyanez az arány 55 százalék. A múlt év végéig összesen 876 milliárd dollár FDI talált helyet Kínában, míg onnan 170 milliárd dollár áramlott külföldre - áll a Peterson Institute for International Economics jelentésében. A 2008-as volt a rekordév: a pénzügyi szektort nem számítva 92,4 milliárd dollár tőke futott be. A pénzcsapokat a globális válság állította kisebbre: egyrészt a multik általában mindenhol, így Kínában is visszafogták beruházásaikat, másrészt az export megroggyanása nyomán lelassult a kínai növekedés, ami szűkítette a belső keresletet, ezért a befektetők kevésbé tartják vonzó célpontnak az ottani fogyasztókat. A kormányzat most olyan intézkedésekkel is igyekszik ösztönözni a belföldi fogyasztást, mint a háztartási gépek vagy a gépkocsik vásárlásának, illetve becserélésének támogatása.
Lassabban megy a tőke a másik irányba is: tavaly 52,1 milliárd dollár áramlott külföldre, az idei helyzetről egyelőre azt tudni, hogy az első negyedévben ugyan 7 százalékkal több lett a külföldet megcélzó kínai működőtőke-befektetések száma, de a 3,7 milliárd dolláros volumen jócskán elmarad az egy évvel korábbitól. Nem javít az összegen az sem, hogy a Chinalco végül is nem tudta növelni részesedését a Rio Tinto Group bányavállalatban (pedig 19,5 milliárd dolláros ajánlatot tett), azt pedig még nem tudni, mennyi kínai tőkét mozgat meg, hogy kedden a Chinese National Petroleum Corp. nyerte el a brit BP-vel közösen a legnagyobb iraki olajmező kitermelési jogát. Lökést adhat viszont a tőkekiáramlásnak, hogy a kormány augusztus 1-jétől lazít a külföldi beruházásokra készülő cégek devizakorlátozásain; becslések szerint ez 30 milliárd dollárral növelheti az idén kiáramló összeget.
