Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Első ránézésre a gazdaságok állapotát tükröző makro-mutatók között már találhatók olyanok, amelyeket a befektetők úgy értékelnek, hogy bizonyos országok a válság mélypontján túllendülhettek.
A gócpont kétségkívül az USA, amelynek irányadó számai ugyan a munkaerőpiac zsugorodását, illetve a gazdaság teljesítményének további csökkenését, valamint a lakáspiac visszaesését tükrözik, ám a bizalmi indexek már javulást mutatnak, és az ipari és kiskereskedelmi mutatók is stabilizációt jeleznek. Ezek alapján a tengerentúlon már lehet, hogy elérte a válság a mélypontját, de Európára ez még biztosan nem igaz. Magyarország pedig Nyugat-Európát követi - figyelmeztetett egy pénteki sajtótájékoztatón Török Bálint, a Buda-Cash elemzője.
A gazdasági kilátások bizonytalansága ellenére a részvénypiacokon javarészt az optimizmus az úr. Ezt jól tükrözi például az S&P 500 index visszatekintő P/E mutatója is, amely csupán 14 százalékkal van a globális válság kirobbanása előtti szintek alatt. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a következő két negyedéves vállalati jelentések még elég jelentős eredmény-visszaesést tartalmaznak majd - hangsúlyozta Fazakas Péter, a Buda-Cash elemzője.
A jövőbeni indexemelkedéssel nem számolva, már csupán az eredménycsökkenés okán is ez a visszatekintő P/E mutató el fogja érni, vagy meghaladja majd a válság előtti szintjét. A piac tehát már így is jelentős optimizmust árazott.
A válság okozója és megoldásának kulcsa is a bankszektor lehet a szakértők szerint. Márpedig az amerikai bankszektor állapotának megítélésben még most is jelentős a bizonytalanság annak ellenére, hogy gyakorlatilag sorozatban készültek a bankmentő csomagok.
Még most sem nagyon lehet a mélyére látni a bankszektor mérlegeinek; európai pénzintézetekre ez fokozottan igaz. Adhatnak valamifajta biztonságot a már meglévő állami programok, kötelezettség-vállalások, és azt is lehet látni, hogy az államok bármi áron, további veszteségek benyelésével is hajlandók a bankrendszer megmentésére, de ez a folyamat is hozzájárul ahhoz, hogy időben szétterítsék a válság hatásait.
A Buda-Cash szakemberei a jelenlegi válságkezelő módszerek 4 fontos csapdáját nevezték meg, amelyekről a piacok egyelőre nem vesznek tudomást.
A költségvetési csapda
A kormányok válságkezelő intézkedései során alkalmazott eszközök révén igen jelentős likviditás jutott a gazdaságokba, elsősorban a bankszektorba, amit később azonban valamilyen módon semlegesíteni kell. Ez a klasszikus közgazdasági forgatókönyv szerint 2010-től majd kamatemelések felé tolhatja a monetáris politikát, az eddigi élénkítő fiskális politika visszafogása mellett.
Az ösztönző csomagok jelentősen növelik a költségvetési hiányokat, ezért viszonylag rövid időn belül megszorító intézkedésekre lesz majd szükség. Ez önmagában is jelentős nyomást fog gyakorolni a meginduló gazdasági növekedésre.
A kérdés az, hogy a piacok meddig tolerálják majd a magas államháztartási hiányokat és államadósságokat. A kormányokra nehezül majd egy komoly külső kényszer, hogy megszorításokat alkalmazzanak a hiánycsökkentés érdekében. Ezzel viszont derékba törhetik majd a kibontakozó gazdasági növekedést - emelte ki Réczey Zoltán.
A monetáris csapda
A jegybankok által a gazdaságba pumpált likviditás, az emelkedő olaj- és nyersanyagárak, illetve a fokozatosan kibontakozó gazdasági növekedés együttesen erősödő inflációs veszélyt eredményez majd. Éppen ezért a jegybankok monetáris politikájára kamatemelési, illetve a többletlikviditás kivonására irányuló nyomás nehezedik majd.
Ezek együttesen egy restriktív monetáris politikai kényszerpályát építhetnek be a rendszerbe, ami szintén megakaszthatja a növekedést.
A kamatcsapda
A növekvő költségvetési hiányból és növekvő államadósságszintből következően erőteljesen növekszik az állampapír-kibocsátás is. Ez hosszabb távon elég komoly hozamemelkedéshez vezet.
Ha az állampapír-piaci hozamok emelkednek, akkor az üzleti szférában is emelkednek a forrásköltségek, aminek van egy kiszorító hatása is, azaz, a vállalati kötvények elől elszívják a keresletet az állampapírok.
A hitelszűkösség
A bankrendszer komoly likviditási problémái miatt erőteljesen visszaesett a hitelezési aktivitás. Ezzel párhuzamosan szigorodtak a hitelfeltételek, emelkedtek a kamatok (kamatcsapda). Így nehéz kitörni a válsághelyzetből. A likviditásszűkös állapoton még nincs túl a bankrendszer, ezt az is jelzi, hogy a múlt héten az ECB szükségesnek látta, hogy korlátlan refinanszírozási akciót indítson.
A globális veszélyek: költségvetési, monetáris és kamatcsapda, hitelszűke, amik a várt kilábalást derékba törhetik, ami miatt jobban elhúzódó válságra, vagy akár egy újabb komolyabb recessziós periódusra is számítani lehet a gazdaságokban. Ez a helyzet könnyen előállhat, mert a veszélyforrások ebbe az irányba hatnak, amiket a kormányoknak kezelniük kell - összegeztek a szakemberek.
A hazai helyzet
Itthon ugyanez a helyzet némi eltéréssel, mi nem hajtottunk végre fiskális lazítást, hanem ellenkezőleg, szigorítást végeztünk, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben nem kell tovább szigorítanunk a költségvetésen. Úgyhogy a restriktív költségvetési politika nálunk is gátja lesz a kilábalásnak.
Nálunk nem volt monetáris lazítást, miközben a piac elvárta ezt, ám az MNB egyfajta kényszerpályán mozog, hiszen a külső árhatások (pl. olajár-emelkedés) és az áfa-, jövedéki adóemelések mind az inflációs nyomás erősödését eredményezik.
Enyhülőben van, de továbbra is tényezőként hat a bizalmi válság, amely tovább korlátozza az MNB kamatcsökkentési mozgásterét. Így a Buda-Cash elemzői számítanak ugyan enyhítésre a monetáris politikában, de közel sem akkora mértékűre, mint a piac.
További hazai problémakör az államháztartás finanszírozása, a kamatcsapdával analóg módon, de kicsit eltérően a külső piacoktól, vagy mi is növeljük az állampapír kibocsátást, (most minimális, később élénkülhet) akkor kiszorító hatás jelentkezik az üzleti szférával szemben, vagy a másik opció, ami valószínűbb, hogy újabb IMF hitelkeretet veszünk igénybe, melynek a feltétele valószínűleg további megszorítások alkalmazása lesz.
