Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kompromisszumokkal az uniós csúcstalálkozón elfogadott reform alappilléreit új uniós testületek adják: az egyik az európai rendszerkockázati tanács (ESRB), amelynek fő feladata az lesz, hogy monitorozza az EU pénzügyi intézményeinek stabilitását fenyegető folyamatokat, szükség esetén figyelmeztetéseket adjon ki. A másik újdonság a pénzügyi felügyeletek európai rendszere (ESFS), ez alá három európai felügyeleti hatóság (ESA) tartozik majd, külön-külön a banki, a biztosítási, illetve az értékpapírszektorra. Támogatták az állam- és kormányfők azt is, hogy a szakértők dolgozzanak ki egy egységes európai szabálykönyvet, amelyet az egységes piacon működő összes pénzintézet alkalmazna a határokon átnyúló tevékenységet folytató társaságok életét megkeserítő nemzeti szabályozások helyett.
Az alapok lerakása egybehangzó vélemények szerint azon múlott, hogy az unió három nagyja - Franciaország, Nagy-Britannia és Németország - kompromisszumra jutott két fontos kérdésben. Az egyik az volt, hogy kik válasszák meg a rendszerkockázati tanács elnökét: az EB azt javasolta, hogy az Európai Központi Bank (ECB) kormányzó tanácsához kerüljön ez a jogkör - ez azonban az eurózónán kívül maradó, pénzügyi központként viszont kiemelten fontos Nagy-Britannia számára nem volt elfogadható, hiszen a 22 tagú kormányzó tanácsban csak az euróországok vannak jelen. Végül az a megoldás született, hogy az ESRB elnökét az ECB általános tanácsa válassza meg, amelyben mind a 27 EU-ország képviselteti magát, elvben tehát akár a brit elnök vezetésével is működhet majd a rendszerkockázati tanács, ámbár a sajtókommentárok csaknem biztosra veszik, hogy az első ESRB-elnököt Jean-Claude Trichet-nek hívják majd.
Még több ördög lakik a páneurópai felügyeletek részleteiben. Az már csaknem biztos, hogy a banki hatóság székhelye Londonban, a biztosításié Frankfurtban, az értékpapírügyié pedig Párizsban lesz majd, és a nagyok lényegi hatásköri ügyekben is meg tudtak állapodni. Az akaratát a többi uniós országon lényegében átnyomó három nagy elfogadta, hogy e hatóságok dönthessék el az egyes nemzeti felügyeletek közti vitákat és közvetlenül módjukban álljon a hitelminősítők felügyelete, ennél tovább azonban nem mentek. Mindenekelőtt a britek akarata érvényesült viszont, amikor a csúcs elfogadta, hogy a három ESA nem írhatja felül az egyes kormányok döntési jogkörét az adófizetőket terhelő ügyekben, ideértve a pénzintézetek megmentését szolgáló költségvetési lépéseket. A hatóságok tehát nem hozhatnak olyan kötelező érvényű döntéseket, amelyek az egyes tagországok büdzséjét érintik - azok a jövőben is maguk döntik el, szükség esetén melyik pénzintézetet húzzák ki a bajból és mennyit szánnak erre. A Bloomberg számításai szerint jelenleg az európai kormányok és jegybankok összesen több mint 3,7 ezer milliárd euróval kötelezték már el magukat garanciák és feltőkésítések formájában.
Ez az alapelv olyannyira fontos volt a briteknek, hogy Gordon Brown kormányfő az European Voice beszámolója szerint a csúcs után már így fogalmazott: biztosítékot kapott afelől, hogy az adófizetőket megfelelően megvédik majd. Kollégái - Merkel mellett Nicolas Sarkozy francia elnök - viszont azt emelték ki, hogy az uniós pénzügyi felügyelet puszta elvének elfogadása is teljes stratégiaváltást jelent az angolszász kapitalizmuson belül.
Nem sikerült mindenben ilyen előrehaladást elérni: a bizottság javaslatai között szerepelt például, hogy az új hatóságoknak krízishelyzetben legyen joguk rendkívüli döntések meghozatalára, beleértve a shortolás megtiltását, illetve azt is, hogy hatáskörük ne csak a hitelminősítőkre terjedjen ki, hanem más összeurópai befolyással bíró szervezetekre, mint például az elszámolóházak - ezek a javaslatok azonban nem kerültek be a csúcson elfogadott szövegbe. Ezzel együtt az EB mandátumát kitöltő, újraválasztásában reménykedő elnöke, José Manuel Barroso elégedetten nyilatkozott az euobservernek: néhány hónappal ezelőtt sokan még azt mondták - emlékeztetett -, nem lehet eljutni konszenzusig a félévzáró csúcson. Az aprómunka azonban még hátravan: az uniós illetékesek most részletekbe menően is megfogalmazzák az új jogszabályokat, de az idő szorít, mert az unió vezetői az októberben esedékes találkozón abban a reményben akarják áttekinteni a helyzetet, hogy jövőre már felállhat és működőképes lehet az új felügyeleti rendszer.
