Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A rendszer célja egyebek között, hogy a jövőben megelőzhető legyen egy újabb gazdasági válság. Jelenleg nem létezik egységes európai pénzügyi felügyelet, hanem minden ország maga gondoskodik a pénzügyi szervezetek állami ellenőrzéséről. A tavaly ősszel kirobbant hitelválság azonban megmutatta, hogy az eddigi mechanizmusokkal nem lehet eléggé hatékonyan őrködni a piaci fegyelem betartásán, a pénzügyi intézmények egészséges működésén. A bankok és a biztosítók működése átnyúlik a nemzeti határokon, ellenőrzésük azonban nem.
A reformok végső célja az lenne, hogy a befektetőknek jobb védelmet biztosító reformokat vezessenek be az uniós felügyeleti rendszerben. Az új szerkezetben helyet kapna az úgynevezett Európai Rendszerbeli Kockázatok Testülete, amely a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatokat hivatott időben felismerni. A mostani döntés értelmében ez a szerv nem az Európai Központi Bank (EKB) közvetlen alárendeltségében működik majd, ámbár vezetőjét az EKB kormányzótanácsa nevezi ki.
Zárónyilatkozatukban a kormányfők külön leszögezték, hogy az új struktúra kialakítása "nem lehet hatással az egyes nemzeti költségvetésekre". Jóváhagyták azt is, hogy három új uniós felügyeleti hatóság jöjjön létre annak érdekében, hogy javítsák a nemzeti felügyeletek közti összhangot, és a több országban működő csoportok ellenőrzését. Az uniós hatóságokat egyúttal a nemzeti hatóságokkal közös hálózatba vonják. Az MTI szerint mindezekről az Európai Bizottság még idén uniós jogszabálytervezetet készít, és az új testületek jövőre létre is jöhetnek - derül ki a brüsszeli csúcstalálkozó döntéseiből.
