Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió vezetői gyors haladást akarnak elérni a pénzügyi szektor rendszerének és felügyeletének újraszabályozásában, hogy ne fordulhasson elő még egyszer a mostanihoz hasonló globális válság - derül ki a jövő heti EU-csúcs nyilatkozattervezetének vázlatából. A Reuters által megszerzett dokumentum szerint a félévzáró állam- és kormányfői találkozó résztvevői jóváhagyhatják annak a két új testületnek a létrehozását, amelyek részben a pénzügyi instabilitást hivatottak megelőzni, részben a pénzügyi vállalkozásokat és az ügyfeleket akarják felügyelni, illetve megvédeni.
Az előbbi célt szolgálja majd a gazdasági folyamatokat monitorozó Európai Rendszerkockázati Tanács (ESRC), az utóbbit pedig a pénzügyi felügyeletek európai rendszere (Napi, 2009. május 29.). Az új szabályozási kereteknek 2010-re létre kellene jönniük - a most hétfő-kedden ülésező uniós pénzügyminiszteri tanács (Ecofin) résztvevői azonban még számos fontos részletben nem tudtak megegyezni.
A legnagyobb vita az euobserver.com szerint arról zajlott, hogy ki elnökölje az ESRC-t; az Európai Bizottság (EB) a múlt héten az Európai Központi Bank elnökét javasolta. Nagy-Britannia és más, az eurózónán kívüli uniós országok viszont ellenzik ezt, attól tartva, hogy az ő érdekeik így nem lesznek megnyugtatóan képviselve. Joaquín Almunia, az EB pénzügyi biztosa az Ecofin zárásakor úgy nyilatkozott: meg van győződve arról, hogy a csúcson elfogadják a bizottság álláspontját.
Nem volt egyetértés egy másik bizottsági javaslatot illetően sem: eszerint a bankokat, biztosítókat, értékpapírügyeket felügyelő európai szintű hatóságoknak olyan hatalmat kell adni, amely szerint kötelezően igénybe kell venni a közvetítésüket. Megint csak a brit pénzügyminiszter ellenezte hevesen, hogy e hatóságoknak hatalmukban álljon rendezni a nemzeti felügyeletek közti vitákat. Az utolsó szó a nemzeti kormányokat kell, hogy megillesse - írta a Financial Timesban Lord Myners brit pénzügyi államtitkár -, hiszen egy pénzintézet bukásának költségei végső soron az adófizetőket terhelik. Ellentétes véleményen volt az uniós elnökséget a második félévben átvevő Svédország miniszterelnöke, Fredrik Reinfeldt, aki arra figyelmeztetett: a pénzügyi zűrzavar nemzetek fölötti.
