Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
1. Lehman Brothers (691 milliárd dollár)
A jelenlegi recesszió egyik legnagyobb csapása a valaha negyedik számú amerikai banknak számító Lehman Brothers bedőlése volt. A befektetési társaságnak tavaly szeptemberben kellett csődvédelmet kérnie; észak-amerikai befektetési banki és kereskedelmi üzletágát, valamint New York-i főhadiszállását a brit Barclays bank vásárolta meg. A társaság bizonyos amerikai cégei, így például a Neuberger-Berman vagyonkezelő új tulajdonoshoz kerülve önálló vállalkozásokként folytatják működésüket. A társaság globális jellege miatt a csődeljárás igencsak bonyolult volt, teljesen még most sem zárult le, és a bank mintegy 80 kisebb leányvállalatának bezárásához vezetett.
2. Washington Mutual (327,9 milliárd dollár)
A fizetésképtelenségi félelmek hatására a Washington Mutual ügyfelei több mint 16 milliárd dollárnyi betétet vettek ki pánikszerűen egy tíznapos időszak alatt tavaly ősszel, ami azt eredményezte, hogy az egyik kormányzati szabályozónak zárolnia kellett a holding banki eszközeit, majd értékesítenie a JP Morgan Chase részére nem egészen 2 milliárd dollárért. Másnap, tavaly szeptember 26-án aztán a társaság csődvédelemért jelentkezett. A valaha az ország legnagyobb megtakarítási és hitelintézete, hatodik legnagyobb bankja ma már csak árnyéka korábbi önmagának. A holding társaság jelenleg is perben áll a szövetségi betétbiztosítóval, és a lefoglalás jogszerűségét vitatva 13 milliárd dollár kártérítést követel.
3. WorldCom (103,9 milliárd dollár)
A valaha az AT&T mögött második legnagyobb amerikai távközlési társaságnak számító WorldCom 2002 júliusának végén jelentett csődöt, egy 11 milliárd dolláros könyvelési botrány kirobbanása után. A társaság 2003-ban MCI-re változtatta nevét (ami az egyik korábban akvirált cég neve volt), és egy évvel később már ismét emelkedő pályán állt. Az MCI-t 2005-ben vásárolta föl a Verizon Communications 7,6 milliárd dollárért, a korábbi vezérigazgatót, Bernie Ebberst pedig 25 év börtönre ítélték, miután bűnösnek találták értékpapírral elkövetett csalás, összeesküvés és okirat-hamisítás vádjában. Ebbers jelenleg is büntetését tölti a louisianai Oakdale szövetségi büntetésvégrehajtási intézetben.
4. General Motors (91 milliárd dollár)
A legutóbb elbukó óriás rögvest a kétes dicsőségű negyedik helyig szárnyalt a legnagyobb csődök rangsorában, maga mögé utasítva az Enron bukását. A GM sok évig a legnagyobb amerikai cég volt és a Fortune 500 listát is uralta, ma viszont be kell érnie a legnagyobb, csődöt jelentő amerikai feldolgozóipari vállalat címével. A csődvédelem benyújtása idején a vállalat saját bevallása szerint 172 milliárd dollárral tartozott hitelezőinek, és egy összességében 50 milliárd dolláros kormányzati tőkeinjekcióban bízott.
Az átszervezés valószínű eredményeképp egy új vállalat jöhet létre, amelynek továbbra is része lehet a Chevrolett, a Cadillac, a Buick és a GMC. Ugyanakkor a Saab és a Saturn egységek is csődvédelemért folyamodtak, és a GM a német Opelt is értékesíteni tervezi, egyéb gyengén teljesítő részek mellett. A mentési terv részeként az USA kormánya csaknem 72,5 százalékos részt fog tulajdonolni az új társaságban, egy 17,5 százalékos rész pedig a még mindig hatalmas autóipari szakszervezet (United Auto Workers) egészségügyi alapjának birtokába kerül.
5. Enron (65,5 milliárd dollár)
Hatalmas kreatív-könyvelési botrányba bukott bele az akkor még legnagyobb amerikai energiatársaság is 2001 elején. Egy hosszú és fáradságos eljárás után az Enron 2004-ben emelkedett föl a csődvédelem alól. Számos korábbi csúcsvezetőjét ítélték el később könyvelési és értékpapírral elkövetett csalás vádjával. Az Enron-botrány mérföldkő volt abból a szempontból is, hogy ez inspirálta az úgynevezett Sarbanes-Oxley törvény megszületését 2002-ben, amelynek az volt a célja, hogy a befektetők érdekében növelje az amerikai tőzsdei vállalatok pénzügyi átláthatóságát, jelentéseik megbízhatóságát és ellenőrizhetőbbé tegye a működésüket. A cég a maradék vagyonelemek értékesítésének céljával 2007-ben az Enron Creditors Recovery nevet vette föl.
6. Conseco (61 milliárd dollár)
A gyenge vezetés évei után a biztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó társaság 8 milliárd dollár fölé szaporította adósságát, és 2002 decemberében csődvédelem kérvényezésére kényszerült. A Conseco átstrukturálta és 1,4 milliárd dollárra csökkentette adósságát, és kevesebb mint egy évvel a pénzügyi üzletág értékesítése után talpraállt. A cég jelenleg életbiztosítást és kiegészítő egészségbiztosítást értékesít, és több mint 4 millió ügyfele van.
7. Chrysler (39 milliárd dollár)
Az amerikai autóipar másik óriása idén április végén folyamodott csődvédelemért, nem kis részben a kormány és az elnök sürgetésére. Az átszervezés eredménye egy, a Fiattal alakított szövetség lehet; a társaság irányítását közvetve az amerikai autóipari szakszervezet venné át, a kormány pedig várhatóan 12 milliárd dollárt injektál összességében a társaságba. Az adósság nagy részét leírják a hitelezők. Két évvel ezelőtt a Chryslert eladták a Cerberus Capital Management kockázati alapnak, miután csaknem egy évtizedig a német Daimler-Benz tulajdonában volt. Kevéssé ismert, de már 1979-ben is alig kerülte el a csődöt, ám a kormány 1,5 milliárd dolláros kölcsönnel sietett a cég segítségére, amelyet az 1983-ban már vissza is fizetett.
8. Thornburg Mortgage (36,5 milliárd)
A Magyarországon meglehetősen ismeretlenül csengő nevű ingatlanbefektetési vállalat és óriási jelzáloghitelező a 2007-es mortgage válságban rendült meg a hitelpiaccal együtt. Az összeomlást megelőzendő, a társaság megszüntette a hitelkérelmek befogadását és részvénykibocsátással igyekezett plusz tőkéhez jutni. A következő évben újra nekifutott pénzügyei rendbetételének, ám a hitelezők visszakoztak, és bár újabb tőkebevonásra tett kísérletet, végül idén május elsején a Thornburg bejelentette, hogy bezárja a boltot, csődvédelmet kér és pénzzé teszi maradék vagyonát.
9. Pacific Gas and Electric (36 milliárd dollár)
Az energiapiac liberalizációja Kaliforniában áramszünetek sorát eredményezte 2000-2001-ben, és ezzel függ össze a Southern California Edison megmentése és a Pacific Gas and Electric (PG&E) csődje is, amely Észak-Kalifornia legnagyobb áramszolgáltatója volt. Korlátozott kapacitásai és a villamos energia termelésének magas költsége miatt 2001 áprilisában a társaság csődöt jelentett. Az akkori kormányzó, Gray Davis a kaliforniai államkincstárból segítette ki a szolgáltatót, heves vitát idézve elő, amely végső soron az ő bukásához is hozzájárult. A PG&E 2004 áprilisában állt talpra a csődből, miután 10,2 milliárd dollárt visszafizetett a hitelezőknek. Napjainkban 15 millió ügyfélnek szolgáltat villamos energiát és földgázt.
10. Texaco (34,9 milliárd dollár)
A Texaco 1984-ben a Getty Oilért zajló küzdelemben túllicitálta a Pennzoilt, egy már csaknem komplett alkut döntve romba. A Pennzoil beperelte a Texacót, mint később kiderült sikerrel, hiszen a bíróság 10 milliárd dollárt ítélt oda a társaságnak. Az ítéletet később 1 milliárd dollárra mérsékelték, de 1987-ben egy legfelsőbb bírósági döntés helybenhagyta az eredetileg megállapított díjat, és mivel a Texaco képtelen volt kifizetni ezt az összeget a Pennzoilnak, csődvédelemet kért. A részvényesek perek sorát indították a társaság ellen, a Getty-ügylet nem megfelelő menedzselésére hivatkozva. A Texaco és a Pennzoil később 3 milliárd dollár kifizetésében egyezett meg, és miután a részvényesek jogi kereseteit egymás után elutasították a bíróságok, a Texaco már 1988-ban gyakorlatilag gyógyultnak bizonyult, hogy azután több mint egy évtizeddel később, 2001-ben a Chevron már 39 milliárd dollárt fizessen a cégért.
