Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A General Motors órákon belül csődvédelmet kér maga ellen, s ezzel nem csupán a 100 éves óriásvállalat történetében zárul le egy szakasz, hanem az Egyesült Államokéban is. A GM valaha az amerikai gazdaság erejének, technológiai fölényének szimbóluma volt, amit most erősen beárnyékol, hogy a cég az ország vállalati történetének legnagyobb csődjét produkálja.
A vállalatot 1908-ban alapították, az ezt követő évtizedekben fokozatosan a világ autóiparának domináns szereplőjévé vált. Legendás, úttörő vezérigazgatójának jelmondata így hangzott: Autót minden pénztárcához és bármely célra. (A car for every purse and purpose.) A társaság 77 évig volt a világ legnagyobb autógyártója. A csúcsra az 50-es években jutott fel, amikor 514 ezer alkalmazottja volt és az USA autógyártásának felét adta, árbevétele duplája volt az ország második legnagyobb vállalata, a Standard Oil forgalmának.
A GM volt az egyetlen olyan autógyártó, amely története során egy évben több mint 10 millió autót gyártott, ám ezeknek az időknek régen vége: az elmúlt években fokozatosan veszített piaci részesedéséből és 2004-től kezdődően több tízmilliárd dollár veszteséget halmozott fel. Pénteken, a cég részvényeinek vélhetően utolsó kereskedési napján 75 centet adtak egy GM-papírért - talán olyanok, akik el akarták mondani magukról, hogy a végsőkig kitartottak az amerikai ikon mellett -, amivel az 1929-33-as előző nagy gazdasági világválságban elszenvedett mélységbe süllyedt az árfolyam.
A csődvédelem időszakát - amely alatt a társaság működni fog, azaz a vevőknek nem kell ebből érzékelniük semmit - 60-90 napra teszik, amely után egy karcsúbb GM születhet újjá. Az USA kormánya 60, a kanadai, illetve Ontario állam kormánya 12 százalékkal részesedik majd a cégből az UAW szakszervezet 17,5, a hitelezők indulásként 10 százalékot kapnak. A GM-től csak az USA-ban még ma is közvetlenül 92 ezer ember állása, közvetve félmillió nyugdíjas havi apanázsa függ. Az amerikai adófizetőknek összesen 50 milliárd, a kanadai államnak 9,5 milliárd dollárjába került a cég átalakítása.
Szakértők szerint a nagy kérdés az, hogy a kisebb GM versenyképes lesz-e ágazatában, a Toyotával, a Nissannal vagy a Hyundaijal szemben. Ha költségei felére csökkentése ellenére nem lesz elég hatékony, akkor pár év múlva újabb csőd következhet.
A cég irányítását a többségi tulajdonos nevében továbbra is felügyeli a kormány autóipari munkacsoportja, aminek nyomán sokan Government Motorsnak gúnyolják a társaságot. Emellett a szakszervezetek befolyása is erősen megnőtt, például el akarják érni, hogy a vállalat ne Kínából importálja új kisautóit, hanem egyébként bezárásra ítélt hazai üzemeiben gyártsa azokat. Ezzel az a gond, hogy az utóbbi években éppen a magas költségszint miatt nem volt versenyképes a cég ebben az autókategóriában.
