Az Európai Bizottság (EB) három új ellenőrző intézmény felállításától várja az európai pénzügyi rendszer szigorú megregulázását. A kilencvenes évek eleje, az egységes uniós piac létrejötte után kibontakozott gazdasági növekedés jelentős részben a pénzintézeteknek volt köszönhető, ahogyan az elmúlt évben szintén ezek voltak a kiindulópontjai a gazdaság lefagyásának. A három új európai testületnek éppen az lesz a feladata, hogy elősegítsék a pénzügyi stabilitás megteremtését és fenntartását - indokolta az új intézményrendszer kialakítását Joaquín Almunia, a brüsszeli bizottság pénzügyi biztosa.
A három szervezet közül kettő, az európai rendszerkockázati tanács (ESRC), illetve a pénzügyi felügyeletek európai rendszere (ESFS) vadonatúj, míg a harmadik, az európai felügyeleti hatóságok (ESA) egyesíti magában az értékpapírpiaccal, a biztosítókkal és a pénzpiaci alapokkal foglalkozó, tanácsadó jogosítványokkal rendelkező uniós intézményeket. Az ESRC-nek mint makroprudenciális testületnek az lesz a feladata, hogy monitorozza a pénzügyi rendszert, a lehető legkorábban figyelmeztessen az abban kialakuló kockázatokra és javaslatokat tegyen ezek mérséklésére. Az ESRC-nek éppen azt a problémát kell kezelnie - nevezetesen, hogy a pénzpiacok egyesüléséből fakadóan nemzeti szinten nem átláthatók a pénzügyi folyamatok -, amelyre a válság ráirányította a figyelmet. Az ESFS mint mikroprudenciális szervezet a nemzeti felügyeleteket fogja össze, szoros együttműködésben az ESA-val. Az ESFS egyengeti az utat az egyes országok szabályozásának és ellenőrzési eljárásainak harmonizálása előtt, illetve erősíti a részt vevő szervezetek kölcsönös felelősségvállalását egymás pénzpiacainak stabilitása iránt.
Az EB javaslatairól július közepéig mondhatnak véleményt a tagországok és a szakértők. A bizottság azt szeretné, ha az új szervezeti rendszer 2010-től felállhatna.
