Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Központi Bank (ECB) levélben értesített számos közép-európai jegybankot arról, hogy nem fogadja el a régióból való állampapírokat refinanszírozási műveletek fedezeteként - közölte a Dow Jones hírügynökséggel a cseh jegybank kormányzója. (Az elutasító üzenetet a múlt héten a Magyar Nemzeti Bank is megkapta, erről Király Júlia, a jegybank alelnöke számolt be a GKI konferenciáján. Napi, 2009. május 15.) Az EBRD londoni közgyűlésekor nyilatkozó Zdenek Tuma (képünkön) újságírók előtt azt is elmondta: az ECB közlése szerint megfontolja, hogy eseti alapon belemenjen devizacsere-ügyletekbe (ilyenekről egyébként már kötött megállapodást, például Magyarországgal is).
A cseh jegybank, ellentétben számos térségbeli társával, nem is kérte eddig az ECB-től, hogy fogadja el az államkötvényeket az eurólikviditást erősítő refinanszírozási műveletek fedezeteként. Tuma szerint devizacsere-ügyletért sem akarnak folyamodni: szeretnék tisztázni, mik a lehetőségek, de ez nem jelenti azt, hogy igénybe is vennék bármelyiket. Hasonlóan fogalmazott a Reutersnak a litván pénzügyminiszter, Algirdas Semeta: jelenleg képesek vagyunk magunk boldogulni, de gondolnunk kell kilátásainkra is, és ha újabb kockázat adódik, természetesen az Európai Bizottsághoz fordulunk. Kelet- és Közép-Európában érdekelt bankok vezetői az EBRD közgyűlésen hangsúlyozták, hogy addig nem indul újra a normális banki hitelezés, amíg az ECB nem száll be a forrásteremtésbe. Nagyon nehéz lesz újraindítani a motort és továbbműködni az ECB segítsége nélkül - jelentette ki Herbert Stepic, a térség egyik legnagyobb hitelezője, a Raiffeisen International vezérigazgatója.
Az eurózóna jegybankja folyamatosan hangoztatja, hogy a válság ellenére sem lazítaná fel a valutaövezet 16 országát szolgáló szabályozását, egyre többször merül fel azonban vitatémaként, hogy be kell-e vetnie nem konvencionális eszközöket - és ha igen, milyeneket - az eurózónát fenyegető deflációs kockázatok, illetve a GDP-csökkenés ellensúlyozására. Az övezeten kívüli feltörekvő európai országok forráshiánya, a hitelköltségek megugrása ugyanis importjuk összezsugorodásához is vezetett, amit az euróországok gazdasága is erősen megszenved. A duzzadó munkanélküliség, illetve a szaporodó vállalatbezárások eredményeként pedig tovább nőhetnek a hitelezési veszteségek - figyelmeztetett legutóbbi jelentésében a világ nagy kereskedelmi és befektetési bankjait összefogó Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) -, így a térségben valószínűleg még erősödhetnek a bankszektorral kapcsolatos aggodalmak.
