A Napi Gazdaság cikke
A fórumon több alkalommal is bírálatok kereszttüzébe került a külföldi fizetőeszközben történő eladósodás túlzott mértéke. Király Júlia szerint mikrofinanszírozási szinten teljesen racionálisan döntöttek a hazai hitelfelvevők, hogy - a magas betéti kamatokhoz mérve hihetetlenül alacsony devizahitel-kamatoknak engedve - devizában adósodtak el.
Surányi György, korábbi magyar jegybankelnök, az Intesa közép- és kelet-európai részlegének vezetője szerint ugyanakkor nem az a gond, hogy az eladósodás külföldi fizetőeszközben történt, hanem az, hogy a bankok túlhitelezték a gazdaságot és a lakosságot, ráadásul nem készültek fel arra, hogy a források a válság miatt eltűnhetnek a rendszerből.
Egy szempontból még "hálás" is a magyar helyzet: itt a bankok szigorúak maradtak a hitelbiztosítéki érték kezelésében, aminek következtében nem alakult ki ingatlanpiaci buborék Magyarországon (elképzelhetetlen helyzetet idézett volna elő, ha a magyar bankok is forgalmi érték feletti finanszírozást vállaltak volna).
Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója szerint a kérdésben a nemzeti szabályozásnak kellene még hangsúlyosabbnak lennie és rákényszerítenie a bankokat az fx-hitelezés leállítására.
Surányi szerint az érintett országok az OECD-csatlakozáskor kötelezettséget vállaltak arra, hogy nem vezetnek be korlátozásokat, ám ezzel kapcsolatban Király Júlia a Napinak úgy nyilatkozott: az ígéret nyomán szinte minden más ország igyekezett kordában tartani a devizehitel-állományokat. Teljes tiltásról természetesen sehol sem lehetett szó, hiszen versenypiacról beszélünk, ahol a bankoknak időről időre innovációkkal kell előrukkolniuk, ám a piac vegytiszta regulációs erejében mások nem hittek annyira, mint mi, magyarok. Az MNB alelnöke abban ugyanakkor egyetért Surányi Györggyel, hogy a jelenlegi helyzetben óriási hiba volna, ha szabályozói oldalról igyekeznének véget vetni a devizahitelezésnek, az ésszerűség azt diktálja a bankoknak, hogy lassítsák a folyamatot.
