Az Európai Unió kelet-európai tagjai közül öten számoltak be gazdaságuk zsugorodásáról az első negyedévben (Magyarországgal együtt), s valamivel mindegyikük negatív meglepetést okozott az elemzőknek. A válság sújtotta teljesítmény az érintett országok mellett nem jön jól az EU egészének sem, hiszen a 2004-es, majd 2007-es bővítés óta a közép- és kelet-európai tagok nagymértékben hozzájárultak az uniós növekedéshez. A mostanában leginkább negatív kontextusban emlegetett országcsoport átlag 7 százalékos növekedést mutatott fel - nagy szórással - a 2007-tel véget ért öt évben, azóta azonban, ha nem is egyforma tempóban, de a lassulás, illetve a süllyedés időszakát élik át az EU keleti végein. A 2008-ban tetőfokára hágó hitelválság nyomán egyszerre apadt el a tőkebeáramlás és esett vissza drámaian az exportkereslet, amit nemigen lehetett belső fogyasztással ellensúlyozni ebben a térségben.
Mindennek a következményei az éltanuló Szlovákiában mutatkoztak meg a leglátványosabban: a 2008 negyedik negyedévében még éves összevetésben 2,5 százalékkal növekvő GDP 2009 első negyedévében 5,4 százalékkal zuhant - a Bloomberg elemzői konszenzusa 2 százalék volt. A részletes adatok még nem ismertek, de elemzők szerint ekkora esésnél a GDP minden eleme csökkenést kellett, hogy mutasson, beleértve a háztartások fogyasztását. A szlovák gazdasági minisztérium államtitkára, Frantisek Palko ugyanakkor a Sme napilapnak nyilatkozva arra is emlékeztetett, hogy az országot különösen érzékenyen érintette a 2009. januári gázkrízis, így a vártnál nagyobb visszaesés után a folyó negyedév már talán nem lesz ilyen rémes. A szlovák jegybank legfrissebb, április 7-ei prognózisában mindenesetre azt hangsúlyozta, hogy az idei GDP-csökkenés teljes egészében a világgazdasági válság számlájára írható; a jegybank szerint 2009-ben 2,4 százalékkal zsugorodik az exportvezérelt szlovák gazdaság, míg 2008 végén még 2,1 százalékos bővülést vártak. A gazdasági minisztérium júniusban készíti el új makroprognózisát, már a mostani adatok ismeretében - közölte Palko, hozzátéve: 2009 következő negyedévei a külföldi kereslettől függően alakulnak majd.
Az export összeomlása vezetett a vártnál nagyobb GDP-csökkenéshez Csehországban is: itt 3,4 százalékos év/éves visszaesést jelentett az első negyedévre a statisztikai hivatal, szemben az 1,7 százalék körüli elemzői várakozásokkal, illetve az előző három hónap 0,7 százalékos növekedésével. A cseh GDP utoljára 1998-ban csökkent, a mostani pedig a mai Csehország történetének legnagyobb mértékű gazdasági zsugorodása. Ezért a teljesítményért mindenekelőtt a kivitel és a beruházások meredek zuhanása a felelős - emelte ki közleményében a prágai statisztikai hivatal -, ezen a közösségi és a magánfogyasztás csak keveset tudott javítani. (A részletes adatokat június 9-én teszik közzé.) Ha a világgazdaság nem indul be, akkor a második negyedév még keményebb is lehet - vélik elemzők. A cseh jegybank előrejelzése szerint az idén 2,4 százalékkal csökken a cseh GDP, az IMF 3,5 százalékot prognosztizált legutóbb.
Rosszul alakultak a dolgok a két legújabb EU-tagországban, Romániában és Bulgáriában is, ahol 2008 végéig még tartott a 2007-es csatlakozás adta lendület. A román GDP 6,4 százalékkal esett vissza az idei első negyedévben (az előző három hónapban 2,9 százalékkal növekedett), miközben az elemzők csak 3,5 százalékos mínuszt vártak. A részletes adatok itt is csak június elejére várhatók, az első elemzői vélemények szerint a hitelezés lefékeződése, a bérek növekedésének mérséklődése mellett Romániában is az export beszűkülése áll a hanyatlás mögött. Bulgáriában 11 év óta először csökkent a GDP 2009 első három hónapjában, mégpedig 3,5 százalékkal - épp annyival, amennyivel egy negyedévvel korábban bővült. A legnagyobb felelősséget elemzők szerint a bolgár GDP 30 százalékát adó ipar viseli: a termelés 12,2 százalékkal ment össze a vizsgált időszakban, de nem jöttek be azok a várakozások sem, hogy ezt a mezőgazdaság vagy a szolgáltatások majd ellensúlyozzák (az utóbbi, a GDP 65 százalékát adó szektor alig 0,9 százalékos bővülést ért el). A bolgár jegybank még mindig olyan előrejelzést tart érvényben 2009-re, amelyben pozitív szám is szerepel - plusz 0,6 és mínusz 2 százalék közti sávot adott meg április végi prognózisában -, az Európai Bizottság azonban 1,6 százalékos csökkenést jelzett az EU legszegényebb országa számára.
