Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Továbbra is gondot fog okozni az állam finanszírozásához szükséges külső források megszerzése azoknak a kelet-közép-európai államoknak, amelyek jelentős folyó fizetési mérleghiánnyal és külföldi devizában jegyzett adóssággal bajlódnak. A hitelhiány és a kockázatvállalási kedv csökkenése a pénzpiacokon megnehezíti, hogy javítsák egyensúlyukat, ami növeli azoknak a befektetőknek a kockázatát, amelyek részt vesznek finanszírozásukban. A régión belül a balti és a balkáni államok, illetve Magyarország sérülékenysége nagyobb, míg Csehországé és Lengyelországé kisebb - derül ki a Fitch Ratings hitelminősítő legfrissebb elemzéséből. A folyó fizetési mérleg egyensúlyának megbomlása Bulgária, Lettország, Litvánia, Románia és Szerbia, az állam és a vállalatok magas devizaadóssága Bulgária, Észtország, Lettország és Magyarország esetén jelent leginkább gondot. Mindent egybevetve a Fitch szakértői arra számítanak, hogy - Lettország, Magyarország, Románia és Szerbia után - Bulgária, Horvátország és Litvánia is jelentkezik az IMF-nél, hogy rendkívüli hitelt kérjen.
Fokozza a pénzpiacok bizonytalanságát, hogy nyílt vita robbant ki az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsának két tagja között. Marko Kranjec, a szlovén jegybank kormányzója azt nyilatkozta a Bloombergnek, hogy az ECB múlt héten meghirdetett programja, amelyben vállalati kötvényeket fognak vásárolni, valószínűleg átlépi a bejelentésben szereplő 60 milliárd eurós keretösszeget. Emellett szerinte a bank döntéshozói nem zárkóznak el a rövid futamidejű váltók vásárlásától sem. Ezzel szemben Axel Weber (képünkön), a Bundesbank elnöke kedden azt mondta, hogy nem támogatná a program kiterjesztését. Banki szakértők szerint az ECB-nek nem vállalati kötvényeket kellene vásárolnia, hanem a bankoknak kellene pluszforrást biztosítaniuk fogyasztói, autó-, kisvállalkozási és diákhitelek garanciájával kibocsátott értékpapírok vásárlására, ahogy azt az USA kormányának TALF programja teszi.
