Több mint 300 milliárd dollárnyi devizaadósság törlesztése válik esedékessé az idén Közép- és Kelet-Európa országaiban, ennek jelentős hányada a külföldi tulajdonos bankokkal és anyavállalatokkal szemben fennálló hitel - áll a Fitch Ratings térségi elemzésében.
Azok az országok a legsérülékenyebbek a külső finanszírozási kockázatokkal szemben, amelyek a legnagyobb egyensúlyhiánnyal, devizaadóssággal és külső fizetési kötelezettségekkel bírnak - állapítja meg a Fitch, amely szerint ebbe a körbe tartoznak a balti és a balkáni államok, illetve Magyarország, míg Csehország és Lengyelország kitettsége a legkisebb.
A legnagyobb európai hitelminősítő szerint a balti köztársaságok külső fizetési kötelezettségei meghaladják a hivatalos devizatartalékok 200-300 százalékát - a kelet-közép-európai régióban egyedül Csehország esetében kisebb ez a ráta 100 százaléknál.
Bár a helyi devizák leértékelődése támaszt adhat a makrogazdaság egyensúlyba hozásához, jelentős külső adósság esetén veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást - állítja a Fitch. Az elemzés szerint az árfolyamváltozás ellen nem fedezett devizaadóssággal rendelkező hitelfelvevők gondban lehetnek a törlesztéssel, míg eközben a bankok több hitelbedőléssel kénytelenek szembenézni. Mindez negatív spirált indíthat be a nettó tőkebeáramlás terén. Azok az országok a leginkább kitettek az efféle devizakockázatnak, amelyek jelentős nettó küladóssággal bírnak és/vagy bankjaik aktívan hiteleztek devizában. A Fitch ebbe a körbe sorolja Magyarország mellett Bulgáriát, Észtországot és Lettországot, míg Csehországot és Lengyelországot érinti a legkevésbé ez a veszély.
A befektetők kockázatkerülő magatartásának erősödése mellett a Fitch megállapításai is közrejátszottak abban, hogy csütörtök délelőtt tovább gyengült a forint, az euró kurzusa 288 fölött tetőzött.
