Több mint két éve nem látott szintre süllyedt áprilisban az év/éves infláció Csehországban: a tegnap jelentett 1,8 százalékhoz hasonlóan alacsony adatot utoljára 2007 februárjában közölt a statisztikai hivatal. A márciusi éves infláció még 2,3 százalék volt. Havi összevetésben 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak - szemben az ugyanekkora növekedésről szóló elemzői várakozásokkal -, mindenekelőtt a mérséklődő élelmiszeráraknak, az olcsóbb földgáznak, illetve a nagymértékben csökkenő egészségügyi kiadásoknak köszönhetően. (A cseh törvényhozás nemrég szüntetett meg több, az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó fizetnivalót, köztük a vizitdíjat.) Ezek hatását nem ellensúlyozták teljesen a fölfelé tartó szegmensek, mindenekelőtt a közlekedés, ahol a jegyárak 1,4 százalékkal emelkedtek márciushoz képest, az üzemanyag pedig 2,5 százalékkal drágult.
A cseh jegybank idei prognózisában háromszázalékos infláció szerepel (plusz-mínusz egy százalékpontos eltéréssel), egy a Bloomberg által megkérdezett elemző szerint azonban az év egészében két százalék körül lesz. A Komercní Banka szakértője úgy véli, júliusig folytatódhat az infláció lassulása, egészen az 1,2 százalékos szintig, és a második félévben indul majd ismét gyorsulásnak.
A munkanélküliségi ráta a múlt hónapban 7,9 százalékra duzzadt a márciusi 7,7 százalékról, ami 2007 januárja óta nem látott magasságot jelent; az ugyancsak tegnap közzétett adatot azért is emelik ki az elemzők, mert most először fordult elő a rendszerváltás utáni Csehországban, hogy áprilisban, az idénymunkák kezdetén az előző hónaphoz képest növekedjék az állástalanok száma. A válság miatt több munkahely szűnik meg, mint amennyi szezonális foglalkoztatottat felvesznek - figyelmeztetnek prágai banki elemzők. A munkaügyi hivatalok jelenleg mintegy 50 ezer betöltetlen álláshelyet tartanak nyilván - 2005 óta a legkevesebbet -, s minden egyes posztra kilenc álláskereső esik, szemben a tavaly év közepi helyzettel, amikor egy helyre ketten jutottak. Elemzői várakozások szerint az év végére a kilenc százalékot is meghaladhatja a munkanélküliségi ráta.
A magasabb munkanélküliség és az alacsonyabb infláció egyaránt a recesszióval függ össze, és megnyitják az utat a további kamatvágások felé, miután a visszaesés a jelek szerint a vártnál valamivel nagyobb lesz - mondta a Reutersnek a Patria Finance vezető közgazdásza. A cseh jegybank tavaly augusztus óta összesen 225 bázisponttal vitte lejjebb az alapkamatot a mai, történelmi mélypontot jelentő 1,50 százalékig. A legfrissebb előzetes GDP-adatot pénteken teszik közzé; a Bloomberg elemzői konszenzusa szerint év/év alapon 1,5 százalékkal zsugorodott a cseh gazdaság az első negyedévben az előző periódusban elért 0,7 százalékos bővülés után.
