Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az orosz városok legkevesebb fele komolyan megszenvedi a gazdasági válság hatásait, csak tíz százalékuk tudta megőrizni gazdálkodása stabilitását - mondta a dumában Viktor Baszargin, regionális fejlesztési miniszter. A városok 40 százalékában keletkeztek gazdasági és szociális problémák, ám mindez nem járt visszafordíthatatlan következményekkel.
Sokkal drámaibb képet fest az orosz társadalom állapotáról a VCIOM közvélemény-kutató intézet jelentése szerint a lakosság 56 százalékának csökkent a jövedelme az elmúlt hónapokban, 39 százalékának változatlan maradt és mindössze 2 százalék azok aránya, akiké a válság ellenére nőtt. A megtakarítások tragikusan alakulnak egy olyan országban, ahol gyakran előfordul, hogy a munkaadók nem tudják kifizetni a béreket. A VCIOM felmérésében megkérdezetteknek mindössze 6 százaléka mondta azt, hogy rendelkezik megtakarítással, szemben a tavalyi 15 százalékkal. Azok aránya, akiknek csökkent a tartalékuk, 18-ról 29 százalékra ugrott, és az idén egyáltalán nem tudott félretenni a válaszadók 72 százaléka. (Tavaly még csak 68 százalék volt ez az arány.)
A szegénységgel kapcsolatos kérdésre adott válaszok alapján egy elmaradott ázsiai vagy latin-amerikai társadalom képe rajzolódik ki. Egy év alatt 8-ról 14 százalékra nőtt azoknak az oroszoknak az aránya, akiknek nincs elég pénzük a napi élelmiszerek megvásárlására. Ők a nélkülözők. A szegények, akik meg tudják ugyan venni az ennivalójukat, de ruhára már nem futja, a lakosság 32 százalékát alkotják, szemben a 2008-as 28 százalékkal. Azok aránya, akiknek van pénzük erre a két áruféleségre, de tartós fogyasztási javakra már nincs, 39-ről 46 százalékra nőtt.
